Fraternity-Testvériség, 1963 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1963-02-01 / 2. szám

TESTVÉRISÉG

3

KÉT NYILATKOZATRÓL

Egy New York-i magyar nyelvű hetilap — amit legutóbb az ottani illetékes biróság rágalmazás és becsületsértésért $25,000 kártérítésre Ítélt s aminek következtében további megjelenését is beszüntetni volt kénytelen — rövid, de annál dicstelenebb élettartama alatt főként alaptalan vádaskodás és rágalmazásokban specializálta magát. Külföldi és ide besurrant vagy itt már régen levitézlett, tisztátalan tollú cikkírói révén, többek között, személyem s rajtam keresztül Egyesületünk besározásával is több Ízben kísérletezett. Ilyen természetű akciói során egyik rágalmazó cikkírójuk múltjából olyan természetű foltokat voltam kénytelen annak idején nyilvánosságra hozni, amik az illetőt alkalmatlanná tették arra, hogy tőle elégtételt igényeljek vagy ilyet egyáltalában elfogadhassak. Tájékozatlan olvasói közül azonban akadtak olyanok, akik vagy hasonló mentalitásuk vagy a szenzációkká fújt ügyekben való tudatlanságuk következtében hitelt adtak a rágalmazó koholmányoknak. Az ilyenek aztán bizonyos sértő kifejezésekkel teli leveleket, beadványokat, feljelentéseket intéztek ellenem általuk illetékesnek vélt személyiségekhez. Az illető komoly közéleti funkcionáriusok az ilyen Írásokra, ismervén úgy a forrást, mint az én közéleti működésemet, egyáltalában nem reagáltak s azoknak tartalmát velem nem is közölték. Egy véletlen folytán azonban kezembe került egy Milwaukee-ban szerkesztett beadvány, amit a szóbanforgó hetilap előbb említett egyik cikk- irója felhatalmazás nélkül sokszorosított s különböző helyekre posta utján szétküldözgetett.

Tekintettel arra a körülményre, amely szerint az igy, bár illetéktelenül és a postai törvények alapján büntethető módon megkörözött beadvány aláirói között egy református lelkész s Egyesületünk néhány tagja is szerepelt, idejét láttam annak, hogy legalább egy ilyen levelezgető gócot felelősségre vonjak. Ezért az ügyet minden kényszerítő ok nélkül, saját elhatározásomból, illetékes fórumom, Amerikai Magyar Református Egyesületünk Vezértestülete előtt ismertettem. Ez a testület 1962 április 13-án tartott gyűlésében az ügyre vonatkozólag az itt következő határozatot hozta:

Egyhangú köszönetét mond az elnöknek azért a kiváló munkáért, amit az 1961. év folyamán is kifejtett egyesületi és amerikai magyar közéletünkben és öt az elmúlt évben viselt hivatali felelőssége alól felmenti.