Fraternity-Testvériség, 1963 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1963-05-01 / 5. szám
TESTVÉRISÉG 11 Nem lehet dicsekedése egy nemzetnek sem Isten előtt. A népek harcai, kultúrái, küzdelmei csupán egy célt * szolgáltak: hogy az ember, aki álattá lett, Isten fiává váljék. Nem csak a tudós és filozófus, de az egyszerű hivő ember is kell lássa, hogy a jóság, szánalom, könyörület nem más, mint a lélek jó illatává desztilált és summázott értelme minden harcnak, alkotásnak és tragédiának. Összetört álmok, megégett romok, elpusztult kultúrák képezik azt a szenvedésekkel szántott, könnyekkel öntözött ős humuszt, ahol a lélek megfakadt és csirába szökkent. Ahol a lélek uralkodik, ott nincs szükség a törvényre. Annak idején dogmatika professzorunk, néhai tudós Dr. Tavaszy Sándor ezt igy tanította: “Egy istenfélő ember egy keresztyén országban nem tehet olyant, amelynek következménye gyanánt összeütközésbe kerülne a törvénnyel.” Ha áldott Otthonunktól nagyon messze lévő gyülekezetekben hirdetem az Igét, sokszor megdöbbentenek azok a hírek és elgondolások, amiket az itteni helyzetet nem ismerő testvéreinktől hallok. Például igy: Az Otthonban minden jó volna, csak túlságosan nagy a szigorúság. Ott a törvényeket nem az idős emberek természetéhez szabták. Öregségére senki sem akar kaszárnyába, vagy iskolába jutni. A mi Bethlen Otthonunkban Krisztusnak a Lelke a gazda, az Ur és ezért nincsenek szigorú törvényeink. Ha van törvény, az csak reánk, munkásokra kötelező. A Lélek kötelez minket, hogy egyforma bőséggel mérjük az ételt, figyelmet, gondoskodást minden vendégünknek, ha méltóságos ur, avagy egyszerű munkás volt. A mi szemünkben mindannyian egyformán megváltott lelkek, akik rokonságban vannak az éggel. Nekünk csak kéréseink vannak testvéreinkhez. Kívánjuk és akarjuk, hogy mindennap frissen készített ízletes ételt egyenek. Kérjük őket, hogy mindig tiszta fehérneműben és ruhában járjanak. Akarjuk, hogy a szennyest mindig szolgáltassák be és azután tisztán vegyék át mosás után. Ezt sem mi követeljük, hanem az együttlakás, egészséges légkör, íratlan szabályai teszik szükségessé. Azonfelül Otthonunk jó hírneve is megköveteli. Lakóinktól csupán azt kívánjuk, hogy legyenek hálásak drága testvéreinknek, akik kis nyugdijukból, megspórolt pénzükből, nehéz munkával szerzett keresetükből, mint jó illatu áldozatot, adományt hoznak, vagy küldenek ide, hogy ez az áldott Otthon végezhesse szeretet szolgálatát Isten dicsőségére.