Fraternity-Testvériség, 1963 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1963-05-01 / 5. szám

TESTVÉRISÉG

5

javaslatokat, kiállításra alkalmas anyagot. A fő hangsúlyt arra kívánják fektetni: mivel járul hozzá egy-egy bevándorló nemzetiségi csoport az Egyesült Államok kifejlesztéséhez, különösen eddig nem eléggé ismert téren. Mert az, hogy az Uj hazát megbecsülő bevándorló megbízható, szakképzettségben magát állandóan tökéletesítő, lelkiismeretes munkaerő — ez már köztudomású mindenütt.

A magyarság 1583 óta, mikor Budai Parmenius István személyében az első misszionáriust kiküldte az indián őslakosság tanítására, olyan teljesítményekkel gazdagította Amerikát, amire bármely nagyobb lélekszámú világhatalom büszke lehetne. íme néhány példa a Federal Pavilion tervezőinek benyújtott adatok halmazából:

Magyar huszár, fabrici Kováts Mihály Óbester szervezte meg Washington tábornok első amerikai lovasságát. Magyar pionír: Haraszthy Ágoston honosította meg a szőllőt és gyümölcsöt Cali- forniában s ugyancsak neki köszönhető, hogy a nyugati tengerpart birtokán nem oroszok és mexikóiak osztozkodtak. Magyar karnagy tette világhírűvé az első amerikai szimfonikus zenekart: Nikisch Arthur. Valamint ki ne hallott volna Reiner Frigyes, Ormándy Jenő és Doráti Antal világhírű karnagyokról. Amerikai földben alusszák örök álmukat a 20-ik század halhatatlan zeneköltői : Bartók Béla és Dohnányi Ernő, kiknek munkássága oly nagy mértékben gazdagította az Egyesült Államok zenekultúráját. Magyar tisztnek, szegedi Stahel Gyulának köszönhető, hogy Washington fővárost nem tudták elfoglalni a déliek. Wilson elnök személyesen helyezett el koszorút e hős magyar származású katona síremlékén. Másik magyar tiszt nevéhez fűződik a 100 év előtti polgárháború leghíresebb lovasrohama: Zágonyi Károly őrnagy Springfield, Missouri, városkánál érte el az első döntő északi győzelmet. Asbóth tábornok, aki szintén Kossuth Lajos idejében került az Ujhazába, az Egyesült Államok argentínai nagykövete lett.

Nem állna New York kikötőjében a szabadságszobor, ha nem gyűjtötte volna össze magyar ember: Pulitzer József, az alapzathoz szükséges sok százezer dollárnyi összeget. —- Sőt még jet- repülőgépek sem száguldoznának fejünk felett, ha a légörvények törvényét Kármán Tódor magyar tudós nem kutatja ki. A “computer” csodaszámológépek talán sohasem születtek volna meg, egy korán elhunyt magyar matematikus, Neumann János géniusza nélkül. Aminthogy az atom és hidrogén felbontásából származó erőket javarészt magyar földön született tudósok tették hozzáférhetővé — csak egyet említünk, a Fermi Award-al kitüntetett