Fraternity-Testvériség, 1962 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1962-03-01 / 3. szám

2

TESTVÉRISÉG

TÚLÓRÁZÁS

Az eddig is védett munkások heti 40 órát felülmúló munkáért kaptak túlórái fizetést, az újak túlórázása 1963 szeptemberétől kezdve 44, 1964-től kezdve 42 és 1965-től kezdve szintén 40 órai munkánál kezdődik. Az uj szabályok leszögezik, hogy milyenféle munkásokra terjed ki a törvény. Főleg az üzleti forgalom nagysága lesz mértékadó.

KICSINYBEN! ÁRUSÍTÁS

Több mint kétmillió munkás bére fog emelkedni. A “department store”-ok, fűszer- és ruhaüzletek, bútorkereskedők, nagyobb javítóműhelyek munkássága nyer ezzel védelmet. A közönséget kiszolgáló üzletek között azokra lesz a törvény kötelezővé, amelyek évente legalább egymillió dollárt forgalmaznak és legalább egynegyed millió dollár értékű árut más államból hoznak be. Az üzlet, amely ennél kevesbb árut ad el, nem esik a törvény alá, még ha u. n. “chain store”-nak is a tagja. A gazolin állomásnak csak évi egynegyed millió dollárt kell bevételeznie egy év alatt, hogy munkásaira a bértörvény kiterjedjen.

EGYÉB ÜZLETEK

Az építőiparban csak 350,000 dollár forgalmat kell lebonyolítani ahhoz, hogy a törvény alá essünk, ami egymillió munkásnak hozza meg a védelmet. Közlekedési vállalatoknak egymillió dollár évi forgalmat kell ehhez felmutatniok. A matrózokra a minimális bér kiterjed ugyan, de a túlórázás nem. Telefon-kezelőkre és munkásokra a törvény minden rendelkezése kiterjed. Körülbelül 100,000-re rúg azoknak a száma, akikre a törvény azért fog kiterjedni, mert már másokra előzőleg is kiterjedt, akik ugyanazon vállalatnál dolgoztak.

MÉG SOK MILLIÓ MUNKÁSRA NEM TERJED KI A TÖRVÉNY

A Wage-Hour Act még nem védi meg a kicsinyben! árusitó 5 millió, a földmivelésben alkalmazott 2 millió, a vendéglőkben dolgozó 1.5 millió munkást, a nem-nyerészkedésre alakult vállalatok 1 millióra rugó tisztviselőjét és 2.4 millió háztartási alkalmazottat.

AMERICAN COUNCIL