Fraternity-Testvériség, 1962 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1962-01-01 / 1. szám
ti TESTVÉRISÉG két északi seregcsoport egymástól való tekintélyes távolsága és az összekötő eszközök hitvány volta ellenére is egy merész és tehetséges főparancsnok egyetlen jól megszervezett koncentrikus támadással összeroppanthatta volna Lee alaposan megtépázott seregét. Halleck azonban sem a merészségnek, sem a tehetségnek nem volt bőviben. Prototípusa volt annak a hivatásos katonának, aki vasszorgalommal a hadviselés mesterévé gyúródik ugyan, de a hadművészet magaslatára emelkedni soha nem képes. McClellan csoportjánál végzett személyes tájékozódás után a két hadsereg mielőbbi és összefogott támadásának gondolatát is elvetette. A James folyó mögött ütőképes állapotba került hadosztályokat vizi szállítással a Potomacon Popé alárendeltségébe irányította azzal az elképzeléssel, hogy az átcsoportositás befejezte után újabb egységes támadást indit Richmond ellen. Ez ötletszegény terv végrehajtását megelőző hadosztály tologatás azonban sok időt emésztett fel. S az északi oldalon igy elprédált időt Lee mesterien használta fel arra, hogy a belső vonalon álló kisebb erőivel megverje Popé csoportját még mielőtt a James folyó mögül északra irányított seregtestek hozzá beérkezhettek volna. Lee jól ismerte a szemben álló északi tábornokok jellemtulajdonságait. Tudta, hogy a tulóvatos McClellant semmi féle földi hatalom nem lesz képes egy azonnali támadásra rávenni. Richmondot tehát nem féltette tőle. Pope vezetői képességét minden népszerűsége ellenére nagyon kicsire tartotta. Mikor tehát tudomást szerzett McClellan erőinek északi irányú átcsoportositásá- ról, augusztus 9-én Jacksont 25,000 emberrel Pope ellen indította. Miután Jackson Pope elő- csapatait szétverte, Longstreet tábornok közvetlen parancsnoksága alá helyezett zömével Lee maga is megindult észak felé, Richmond területén csak egészen kis megszálló erőket hagyva. A Rappahannock folyócska mögött felvonult
