Fraternity-Testvériség, 1962 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1962-12-01 / 12. szám
4 TESTVÉRISÉG dalom egyik felében, éppen a büszke porosz lutheránizmus otthonában Walter Ulbricht a diktátor, aki legbőszebben küzd a vallás, egyház és a keresztyéni hit minden megnyilvánulási formája ellen. Nincs többé Habsburg családi ház és a hajdani monarchia nagyrészében az államvallás: kommunizmus. Ebben a korban logikusan hangzik a kérdés: “Miben látják a keresztyén egyházak a keresztyénség jövőjét és van-e egyáltalában ma, az istentelenség irtózatos áradatával szemben jövője a világ keresztyénségének?” A kérdés többé tehát nem az, hogy “milyen keresztyénség lesz az uralkodó vallási irányzat századunkban”, hanem “keresztyénség vagy kommunizmus”? . . . Hit vagy hitetlenség? Az egyik sajnálatos akadálya a helyes keresztyén látásnak és a keresztyén evangélium meghirdetésének az egyházak megosztottsága. A keresztyén egyház darabokra szakitottságát leginkább a misszionáriusok érzékelték legjobban a múltban is és ahol még végezhetik munkájukat érzékelik ma is. Köztudomású, hogy az Egyesült Államokban a polgárháború miatt a presbiteriánus egyház két részre szakadt: északi és déli presbiteriánus egyházra. Mindakét egyháztest a polgárháború után is megőrizte önállóságát. Mindakettő kiváló munkát végzett a külmisszió területén. De előállott igy az a helyzet, hogy a távoli kinai Nanking városában az amerikai anyaegyházak megosztottsága miatt volt “északi presbiteriánus egyház” és “déli presbiteriánus egyház”. De ma is van a nyugat-indiai szigetvilágban, Trinidadban egy szinesekből álló presbiteriánus egyház, amelyik a skót egyházhoz tartozott és egy másik, amelyik a kanadai presbiteriánushoz. Az önállóság kimondása után is fennmaradt ez a paradox és furcsa helyzet. Példákat sorolhatnánk még fel többet is. A protestáns világ keresztyénség problémája elsőrenden tehát a felekezeti megosztottság. Ha az evangéliumot a mai világban kivánjuk meghirdetni, ázsiai és afrikai népek fiatal gondolkodói mindig ezzel a kérdéssel állanak elő: “Melyik evangéliumot fogadjuk el?” A keresztyénség egységének lehetséges megvalósítására indult el az ökumenikus mozgalom a protestáns és anglikán egyházak körében a huszadik század elején. Ez az ökumenikus mozgalom intézményes testet öltött az Egyházak Világtanácsában, mely harmadik nagy világgyülését éppen egy évvel ezelőtt, 1961-ben tartotta az indiai Újdelhiben. Ma pontosan egv esztendeje annak,
