Fraternity-Testvériség, 1962 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1962-11-01 / 11. szám
TESTVÉRISÉG 9 adatokban, grafikonokban és térképekben bő jelentésből az alábbiakat emeljük ki: “Az 1961. év népmozgalmát a születések számának további csökkenése, valamint az általános halandóság és csecsemőhalandóság javulása jellemezte. Az élveszületések száma 140,354 volt, ami ezer lakosra 14 élveszületést jelent. Az előző évhez képest az élveszületések száma és arányszáma egyaránt 4.2 százalékkal csökkent. Az igen alacsony születési arányszámu főváros mellett a többi város alacsony, a községeket a közepes alsó értéken lévő arányszám jellemezte ... A természetes szaporodás 1961-ben 43,944 fő volt, ami ezer lakosra 4.4 főnyi természetes szaporodást jelent. A természetes szaporodás abszolút száma az előző évhez képest 2.2 százalékkal csökkent, az arányszám változatlan.” — (FEC). A BÁNYÁSZOK ÉS A VALLÁSOKTATÁS Az északmagyarországi bányavidéken közismert tény, hogy a bányászok gyermekeiket beíratják hitoktatásra. A rendszer nagyon rossz szemmel nézi ezt a magatartást, de hatásosan nem tud fellépni ellene. A bányászoknak a gazdasági életben fontos szerepük van, s amellett sokszor hajthatatlan kemény akaratuk. Előfordult, hogy a vállalati párttitkár megkérdezte az egyik bányásztól: — Mi ütött magához, hogy visszasétál a múltba? — Én azt teszem, ami nekem tetszik — volt a válasz. Egyházi körök szerint a bányászgyermekek aránya a legjobb az egész ország hitoktatási statisztikájában. — (FEC). REZES MIHÁLY Idős munkatársaink sorai, sajnos, már erősen ritkulnak. A nem rég elparentált trentoni Molnár József után most újabb szomorúsággal kell jelentenünk a duquesnei Rezes Mihály elhunytát. Egyike volt Ő is azoknak a régi hűséges, önzetlen embereknek, akiknek építő tevékenysége révén sikerült itt egyházainkat és magyar intézményeinket megalapítani és fenntartani. Hetvenegy éves korában, becsületben eltöltött munkás élet után hívta magához az Ur. A Zemplén megyei Abara községből vándorolt be még az első világháború előtt, amikor arról a vidékről feltűnően nagy számban érkeztek át magyarjaink. Nem kalandvágyból, hanem gazdasági okokból s nem is állandó tartózkodásra, hanem a néhány itt töltendő esztendő utáni visszatérés szándékával. És itt maradt Ő is, mint annyian mások, mert a lelkiismeretlenül megcsonkított szülőföld nem igen adhatott biztonságos életlehetőséget. Egyházánál és Egyesületünknél hosszú évtizedeken volt megbecsült munkatársunk. Halála, közvetlen családján kívül, jelentős veszteség mindkét vonalon. Áldott legyen emlékezete! UJ FOLYÓIRAT A canadai Torontóban, amelynek magyar lakossága az utóbbi másfél évtized alatt értékes elemekkel nagyon jelentékenyen megnövekedett,
