Fraternity-Testvériség, 1962 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1962-09-01 / 9. szám
SE MOLNÁR JÓZSEF Nemcsak a trentoni magyar református egyház, de a város egész magyar társadalma döbbent meg attól a veszteségtől, amely a Gönc- ruszkáról származott Molnár József elhunytával érte őket. Abban a gyászban, amely elsősorban az özvegyé s a közelebbi rokonságé, egész szívvel osztozik Egyesületünk is. Kevés olyan munkatársunk volt és van, aki csaknem négy teljes évtizeden keresztül, olyan lelkiismeretes pontossággal kezelte helyi osztályának ügyeit, mint azt ő tette. Példaadó egyénisége volt ő azoknak az első nemzedékbeli “ame- rikásoknak”, akik itt egész életükön keresztül önzetlenül dolgoztak a köz: nek s akiknek munkája nyomán épül1 tek egyházaink s gyarapodtak más intézményeink. Életének 76-ik esztendejében, munka közben, baleset áldozata lett, hagyva maga után olyan jó emléket, ami az igazságban járókat illeti. — Nyugodjék békében. CHOPEY JENŐ Magyar társadalmunknak másik nagy vesztesége: Chopey Jenő, az American Life Insurance Association (Bridgeporti Szövetség) alelnök- számvevője, aki az augusztus végén tartott rendkívüli konvenciójuk után néhány nappal szívroham következtében hunyt el. A kedves, szerény modoráról és hivatali pontosságáról közismert és népszerű egyleti tisztviselő eredetileg tanárnak készült a debreceni egyetemen, majd negyven év előtt bevándorolva a Penn University-n képezte át magát s lett 1940- ben egyletének számvevője. Gyenge fizikumát, úgy látszik, megviselték az állásával járó izgalmak, mert mint a pittsburghi magyar lap Írja, annak szerkesztőjéhez halála előtt olyan üzenetet küldött, hogy: “Tartsanak ki a harcban, nekem súlyos lelkiismeretfurdalásaim vannak, de most szólnom lehetetlen, annak idején mindent elmondok.” Erre azonban már sor nem kerülhetett. Elhunytét kiterjedt rokonsága s egész amerikai magyarságunk gyászolja.
