Fraternity-Testvériség, 1962 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1962-08-01 / 8. szám
TESTVÉRISÉG 9 külföld, elsősorban Anglia részéről jelentkező többszükséglet. Anglia buzafogyasztásának 40 százalékát az Uniótól szerezte be. A helyzet pikantériájához tartozik, hogy elég tekintélyes szállítás folyt Dél számára is, ami felett a kétségbeejtő helyzetbe került Dél kormánya kegyesen szemet hunyt. “Gyapot Őfelségét” nem lehetett ugyanis megenni. A fejlődés ipari területen volt leglátványosabb. Észak gazdasága már 1860-ban készen állott a gyáripari termelés megindítására, de az a káprázatos fellendülés, ami a hatvanas évek elején a háború kényszerítő hatása alatt bekövetkezett, békeviszonyok között évtizedekig is elhúzódott volna. Észak az ipar forradalmasításának minden szükséges előfeltételével rendelkezett: korlátlan nyersanyag készletei mellett már működő kisebb-nagyobb üzemeit minden nagyobb megerőltetés nélkül tudta olyan hatalmas gyártelepekké átállítani, mint a Pittsburgh-i acélközpont, a St. Louis-i hajógyár, a Wilmington-i DuPont vállalat, vagy a West Point-i ágyúöntöde, hogy csak párat emeljünk ki a legnagyobbak közül. 1861-1865 között mintegy 800,000 bevándorló kötött ki az észak-amerikai partokon bőségesen biztosítva az ipari forradalom sikerének harmadik legfontosabb kellékét, az olcsó munkaerőt. A külföld-verseny kikapcsolására a déli képviselők távozása után a kongresszus már 1861 március 2-án megszavazta az ipari védővám bevezetésére vonatkozó törvénycikket, ami a háború előtti nézeteltérések egvik főoka volt. Ilyen kedvező körülmények között Észak ipara már a háború legelső éveiben nemcsak önellátóvá fejlődött, de hamarosan Európa versenytársaként is jelentkezett a világpiacon. A háború kitörésekor a vasúttársaságok komoly gondokkal küzdöttek. A vasútépítés lázában indokolatlanul túlfejlesztett hálózatok nem voltak jövedelmezően kihasználhatók. Az ellenségeskedések megindulásával hatalmasan megnőve-
