Fraternity-Testvériség, 1962 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1962-07-01 / 7. szám

10 TESTVÉRISÉG nem emlegetni, hogy miért — nem valósulhatott meg. Az Egyesület azonban 1932 januárjától “Református Újság” cimen saját kiadásában megindította az úgy kiállításában, mint tartalmában tetszetős s a hiva­talos jelentéseken kívül általánosabb jellegű olvasnivalókkal is változa­tosabbá tett lapját. Az egyházi jellegű lapokkal történendő egyesítés problémája, 1932 és 1940 között szinte állandó tárgya volt gyűléseiknek s annak meg­valósítására még részvénytársasági alapon elképzelt tervek is készültek. A tárgyalások azonban meddők maradtak, s mindkevesebb lett az eshe­tőség arra, hogy a különböző vonalakra beállított református lapokat közös nevezőre lehessen hozni. Ilyen körülmények között — idézzük az egykori cikkből — értelmetlen dolog volt fenntartani egy olyan újság címet (Református Újság), amely nem fedte sem a lap tartalmát, sem céljait. A Vezértestület tehát úgy határozott, hogy a folyóirat-jellegü lapot 1940 áprilistól kezdődőleg “Testvériség-Fraternity” kettős név alatt jelenteti meg, mint amely név tökéletesebben fedi szolgálatának jellegét, de nem lenne alkalmatlan akkor sem, ha az annyira óhajtott lap- egyesités bekövetkeznék. Azóta csak az történt, hogy 1956-ban a lap formát változtatott s anyagát egyenlő arányban adja úgy magyar, mint angol nyelven, elérve ezáltal azokat is, akik tagjai közül a magyar nyelvet nem, vagy csak töredezve beszélik. így értünk el a negyvenedik évfolyamhoz egy olyan kétnyelvű kiadványunkkal, amely úgy formájában, mint tartalmában különbözik minden más, bár hasonló célokat szolgáló laptól s a maga nemében egyedülálló terméke a magyar sajtónak. És amikor itt erről megemlé­kezünk, a lapnak harminc év óta szerkesztője megelégedéssel könyveli el magának azt a jubileumi örömöt, amivel Isten a mi amerikai magyar közösségünkben három évtizeden keresztül végzett kitüntető szolgálata után megajándékozta. MAGYAR LELKÉSZEK AMERIKAI MUNKÁJA Ilyenkor, az iskolai év végeztével, jóleső érzéssel olvassuk a külön­böző magyar lapokban annak hírét, hogy alig van olyan magyar telep, amelynek középiskoláiban ne magyarszármazásu ifjak volnának a kitün­tetett elsők között. Kollégiumokban hasonló a helyzet, de nem más az egyetemeken sem. Uj nemzedékünk tehát igyekszik beváltani a hozzá­fűzött reményeket s tanultságával becsületet szerez fajtájának. Legmaga­sabb vonalon pedig most arról adhatunk hirt, hogy három gyakorló magyar lelkészünk teljesített valamit olyat, amely méltán megérdemli a legszélesebbkörü elismerést. — Tóth Bálint, a loraini gyülekezet lelki- pásztora, nagy egyházközsége mindennapi munkájának lelkiismeretes el­látása mellett, négy éven keresztül a clevelandi Marshall főiskola esti tanfolyamain végezte el jogi tanulmányait és szerezte meg papi és tanári képesítései mellé, jogi diplomáját is. Közben pedig már szer­kesztője volt a Cleveland Marshall Law Review cimü szakfolyóiratnak, amelyben cikkeket irt egyházjogi kérdésekről. — Hunyadi László, lindeni (N. J.) lelkész, aki egyébként rádió és televízió szakértő is, meglepetés­ként az angolnyelvü könyv-piacon jelentkezett “There Are Secrets” cimü amerikai és magyar vonatkozású regényével, amelynek ismertetésére sort

Next

/
Thumbnails
Contents