Fraternity-Testvériség, 1961 (39. évfolyam, 1-12. szám)

1961-03-01 / 3. szám

8

TESTVÉRISÉG

I. Napoleon császártól megvásárolta az u. n. Louisiana Területet. Ide özönlöttek az északiak telepesei s kerestek szűz földet a déliek a gyapot által kizsarolt virginiai és karolinai birtokaik helyett. A késhegyig menő politikai vitára az a kérdés adott okot, hogy megengedhető-é az uj területeken alakult államokban a rabszolgatartás vagy sem.

A terület legdélibb csücskében meghúzódó Louisiana állam 1812-ben még különösebb ellenkezés nélkül, mint rabszolgatartó állam került felvételre az Unióba. Az északabbra fekvő Missouri állam jelentkezése alkalmával 1820-ban azonban már áthidalhatatlannak látszó nézet- eltérés keletkezett, melyet “deus ex machina”- ként csak Maine váratlan felvételi kérése vezetett le. Missouri rabszolgatartó, Maine szabad állam jelleget kapott. Hogy pedig a hasonló veszélyes összecsapásoknak elejét vegyék a jövőben, a két terület képviselői megkötötték a “Missouri egyezmény”-t, mely szerint a jövőben minden olyan állam, mely Missouri déli határától északra fekszik, szabad kell maradjon, rabszolgatartás csak az e vonaltól délre fekvő uj államokban folytatható.

Sokan a kérdést ezzel egyszer és mindenkorra megoldottnak vélték. A történelem azonban John Q. Adamsnak adott igazat, aki a

M issouri feletti vitában “az amerikai történelem legtragikusabb kötetének fedőlapját” látta csupán.

1830-ban a déliek az államok jogai körül folytatott két hetes kongresszusi vitában a

szabadságot az Unió elé helyezik és először fe- nyegetőznek nyíltan az elszakadás gondolatával. Az északiak nevében a kor legnagyobb szónoka, Webster Dániel, válaszolt életének talán legsikerültebb beszédében, mely később az északiak

jelmondatává vált alábbi klasszikus szavakkal zárult: “Szabadság és egység, most és mindörökké, egy és elválaszthatatlan.”

California felvételének tárgyalásakor a fel-