Fraternity-Testvériség, 1961 (39. évfolyam, 1-12. szám)

1961-02-01 / 2. szám

TESTVÉRISÉG 15 — Bizony nem emlékezem én, Tekintetes Bíróság, a sértett testi mivoltára, aminthogy nem emlékezem az inkriminált kifejezésekre sem, de minél tovább nézem a sértettet, annál valószínűbbnek tartom, hogy azt is mondtam neki, hogy . . . hülye. DR. SZÁNTHÓ JÓZSEF Békeffi László: "Szabó Dezső a magyar prózairás uj óriása" A neves magyar szatirista “A száműzött Pódium” cimü könyvében (Toronto, 1955., p. 141) “Emlékezés Szabó Dezsőről” tanulmányában többek közt ezt irta: “Hatalmas szellemet idézek mártírhalálának tizedik évfordulóján, aki gigászi árnyékát rávetiti a magyar múltra, jelenre és jövőre . . . Miként Ady, aki költészetének hajóját uj vizekre vitte és tündöklő utján szá- guldva szétszórta utjából a régi, korhadt bárkákat, úgy jelent meg a magyar prózairás uj óriása, Szabó Dezső, aki mélytüzű, széles homloká­val szétrepesztette a régi stilus, az elavult témák festett kulisszáit. És mind a ketten, Ady Endre és Szabó Dezső, a legősibb magyar földről jöttek, az uj magyar irodalom diadalmas harci szekerén — Erdélyből, Székelyországból . . . Mindkét oldal üldözte, hajszolta az uj magyar iró- zsenit, aki az elnyomott, fosztogatott magyar kisemberek, a föld és a gyárak munkásainak jobb, emberibb sorsáért jajgatta sorait könyveiben. Minél erősebben verte az üldözés korbácsa, annál több uj remekműve jelent meg. A “Csodálatos Élet” grandiózus regénye és sok más alko­tása. Sértett Írói önérzetéből fakadt, sokszor jogos szertelensége, sajnos, néha elfogultsága, eltörpül magyar Írói lángelméje és ragyogó egyéni stílusának egyedülálló csodája mellett. A legélesebb harangkongatója és a legmagasabban égő fáklya hor­dozója az IGAZI MAGYAR DEMOKRÁCIÁNAK.” (Kiemelés a szerzőtől.) “Erős hittel hisszük, hogy a kövekből, melyeket Szabó Dezsőre do­bott a gonoszság és tudatlanság, a felszabadult Magyarország szabad fiai megépítik majd szobrát, mely örökké hirdetni fogja a magyar géniusz dicsőségét.” “JÓLESŐ ÉRZÉS . . Kedves Elnök Ur! Hálásan köszönöm a szeretett férjem elhunyta alkalmából kiutalt haláleseti segélyt, melyet olyan gyorsan és pontosan kiutaltak és amelyet Gonda Zsigmond osztály-ügykezelőnk adott át. Külön köszönöm a vigasz­taló levelet, mely ilyen szomorú esetben igen megnyugtató vigasztalást ad. Jóleső érzés tudni azt, hogy van egy egyesületünk, mely a bána­tunkban is osztozik velünk. Köszönöm a szép virágcsokrot is és Isten gazdag áldását kérem egyesületünkre, hogy továbbra is olyan jól és pontosan működhessenek. Őszinte szeretettel: Milwaukee, Wis., 1961 január 22 özv. Tóbiás Miklósné

Next

/
Thumbnails
Contents