Fraternity-Testvériség, 1961 (39. évfolyam, 1-12. szám)

1961-02-01 / 2. szám

TESTVÉRISÉG

5

dicsteljes eseménye előtt önként mondott le előjogairól és szüntette meg a jobbágyság intézményét. Pedig a magyar jobbágyság helyzete, ha nem is volt irigylésre méltó, egv napon sem volt említhető a gyapotültetvények rabszolgasorsával.

Észak valamivel később kezdett eltávolodni eredeti életformájától s az átalakulás eleinte lassabb ütemben haladt előre. 1850-ig a lényeges változás csupán a mezőgazdaság gépesítésében nyilvánult meg. A virginiai Cyrus McCormick aratógépe, melynek Délen kevés sikere volt, nemcsak Észak gabonatermelési módszerét forradalmasította, hanem társadalmának alakulására is erős befolyást gyakorolt. A gép bevezetésével egyrészt a termelés felszökött 75%-kal, másrészt annak kezeléséhez kevesebb munkáskézre lévén szükség, az északi mezőgazdaságban alkalmazott fekete rabszolgák zömét elbocsátották, felszabadították. Anélkül, hogy az északiak történelmi habárainak leveleit kívánnánk tépdesni, meg kell állapitanunk azt, hogy a rabszolgakérdésben elfoglalt és egyébként minden tiszteletet megérdemlő magatartásuk kialakításában tekintélyes szerepet játszott ez a gazdasági körülmény. Észak számára a rabszolgatartás eltörlése egv nagyszerű, humánus gondolat diadala volt, de Délnek ezért a gesztusért egyik napról a másikra szerényen számítva két és fél milliárd dollárt kellett volna fizetnie az elvesztett rabszolgák értékében, nem is szólva arról a veszélyről, amit a felszabadult két és fél millió néger jelentett volna a munkapiacon a vagyonnal nem rendelkező fehér lakosság számára.

A polgárháborút megelőző évtized ipari forradalma Észak átalakulását mértföldes lépésekkel vitte előre. És ebben a rohamos fejlődésben oroszlánrész jutott a bevándorlóknak. 184-t és 1854 közötti évtizedben évenkint átlag 300,000 “uj amerikás” szállt partra. Zömük ir és német, de képviselve van soraikban az ó-világ minden