Fraternity-Testvériség, 1961 (39. évfolyam, 1-12. szám)

1961-04-01 / 4. szám

4

TESTVÉRISÉG

olasz nyelvtudással kelt tengerre. Azonban Sao Pauloban járvány volt és a sors kiszámíthatatlan játéka következtében bajója 1838- ban Montevideoban kötött ki. () volt valószínűleg az első magyar I í'uguayban s több mint 120 évi magyar emigrációs élet után uj hazája számára még mindig az ő neve jelent a legtöbbet összes ideszakadt honfitársainké közül.

Az itt talált légkör nemcsak, hogy meglehetősen nivótlannak bizonyult a világotjárt, finomlelkü zenész számára, hanem akkoriban még egy végtelennek látszó polgárháború is veszélyeztette az alig pár éve független és lassan már kibontakozásnak induló ország szellemi életét. Vaskos kéziratai barrikádokként szolgáltak és még ma is láthatók rajtuk a sebesült katonák vérnyomai. Zongoráját is ott lőtték szét a lövészárkokban.

Debali rögtön beilleszkedett az uj környezetbe és igen rövid idő alatt jelentős szerep jutott neki a kulturális élet megteremtésében. A Nemzetőr-gárda zenekarának lett a karmestere, több katonaszázad fúvósait vezényelte, színházi zeneigazgató volt és vándormuzsikus. Nyomda hiányában ő maga másolta le a kottákat, nagy szinfónikus darabokat s operákat dolgozott át a helyi kis zenekarok számára s a helyzet alakulása szerint játszott fuvolán, klarinétén, vagy oboán.

Az uruguayi Nemzeti Színház (Teatro Solis) 185(5-i ünnepélyes megnyitásakor fagotton játszott. Az 1830-ban a hivatalosan is megszületett ország első zeneszerzői között a lebjobbak oldalán foglalt helyet. Száznegyvenhárom müve maradt ránk (úgynevezett kisebb formák: koncertek, valcerek, indulók, variációk) s valamennyin érezhető nemcsak a számos hangszeren játszó, gyakorlott előadó, hanem az elméletileg is felkészült, az összhangzattant egyensúlyozott, gazdag témájú művészember.

Mih ei közül kétségkívül legismertebb az uruguayi és paraguayi himnusz.

Mindkető apasága körül viták keletkeztek. Befolyásos emberek csikartak ki miniszteri rendeleteket más, fontos okmányokat igyekeztek eltüntetni, vagy elfeledkezni róluk. Ma már túl vagyunk a véglegesnek nevezhető kutató munkán.

Ami a paraguayi himnuszt illeti, a lelkiismeretes német zenetudós, Dr. Juan Max Woetiner 1955-ben megjelent “Música y músicos del Paraguay” c. könyve szerint már “semiplena prueba”- val (fél bizonyitékkal, “alanyi bűnösséggel”) rendelkezünk, hogy Debali volt a szerzője. A másik miivel kapcsolatban viszont tárgyi