Fraternity-Testvériség, 1960 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1960-02-01 / 2. szám
TESTVÉRISÉG 7 háborús magyar katona megbecsült tagja az uj háború utáni amerikai külszolgálatnak, a sors rossz fordulatai egyre jobban mosták és temették 1861-65 történelmi irodalmában a magyar résztvevők megbecsülését. A szövegből lassanként a lapaljai jegyzetbe kerültek, majd pedig onnan is elmaradtak. Ok, akik hűségesebben követték az egységes és szabad Amerika eszményeit a fél országnál, lassanként nemzetiségi elemmé váltak is igy hulltak ki az általánosító, elnagyoló, újraértékelő történelmi Írás rostáján. Ezért nem találunk könyvtárra menő irodalmat, pedig ezt érdemelnének az ő érdemeikről. Noha egy ilyen könyvtár az amerikai magyar kapcsolatok legjelentősebb forrásgyűjteménye lehetne. Egy ilyen könyvtár győzné meg az olvasót, itt is, és a tengerentúli elhagyott hazában is, hogy e két nemzetnek közös szellemisége, közös történelme, s ha úgy tetszik, közös bajtársi élményei vannak. Ezt a súlyos, és eddig sok kárt okozó hiányt feltétlenül pótolni kell. Végig ebben az országban, ahová a polgárháborús magyarok emlékei elvezetnek, történelmi társaságok, tudományos intézetek, helyi kutatóbizottságok kiadványaiban, egykorú újságok, folyóiratok és könyvek lapjain, kiadatlan levelek és visszaemlékezések sárguló ivein ott van az amerikai magyar társadalom első nagy nemzedékének számos nyoma. Az intelligens nagyszámú mai amerikai magyarság nagy mulasztást követne el, ha lépésről-lépésre, államról-államra haladva fel nem derítené, össze nem írná, jövőt épitő kultúrává nem formálná, ezt a lappangó történelmet. \ annak államok, melyek itt születtek és ennél többet nem igen mondhatnak magukról az Amerikai Egyesült Államokkal kapcsolatban. A polgárháborús magyarok hazája nem innen eredt, de rajtuk keresztül sok értékes elemmel gazdagodott az amerikai kontinens. Ezt mint értékelő szempontot nem lenne szabad figyelmen kivül hagyni. 1956 októberének nagy magyar küzdelme újabb szolgálatot tett a jelenleg leghalálosabb ellenségeivel küzdő amerikai demokráciának. A magyar küzdelem értékét az amerikai világküzdelem szempontjából senki sem meri tagadni. Nyúljunk vissza 100 esztendő mélységébe s mutassuk meg, hogy ez a magyar segitségadás nem uj keletű, hogy a magyarság nemcsak úgy tekintett Amerikára, mint az emberiség jövendőjének biztosítékára, már mintegy 150 esztendeje, hanem el is küldte legjobb fiait, hogy tanítással, építéssel, hűséggel és véráldozattal járuljanak hozzá az egész világ és benne Magyarország jövőjének biztosításához.
