Fraternity-Testvériség, 1960 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1960-02-01 / 2. szám
TESTVÉRISÉG 5 és be a középnyugat sőt California távoli tájaiig ott találjuk a magyar szellem, akarat és vitézség hőseit. Az ő működésűk óta van egy uj, sokrétű magyar kulturtöténet és kulturföldrajz az Egyesült Államokban, még akkor is, ha nincs megírva. Mert az ő nyomukon, szervezésük és hívásuk hatására kristályosodtak ki az amerikai magyarság első fontos helyi szervei s bizonyára nem véletlen, hogy a polgárháborúban résztvevő magyarság leg- sziporkázóbb haditettének végrehajtója, Zágonyi Károly ezredes, aki Bem hadseregében, Erdélyben edződött azzá a remek katonává, akinek az amerikai “Balaklava”, az 1861 október 25-én végrehajtott springficld-missourii során bizonyult, később a mai Amerikai Magyar Szövetség ősének, a new-yorki Magyar Egyletnek első elnökévé lett. A résztvevők közül Asbóth Sándor, tábornok, a polgári életben mint a new-yorki Városrendezési Bizottság mérnöke szerzett maradandó érdemeket magának, különösen Manhattan ujrarendezési terveinek elkészítésével. Xantus János geológus és antropológus a Smithsonian Intézet gyűjteményét gazdagította, Sólyom Károly Lajos pedig a Kongresszusi Könyvtár gyűjteményeinek rendezésében vett részt mintegy busz nyelvre kiterjedő gazdag nyelvtudásával. S ki ne ismerné Pulitzer József pályafutását, aki valóban hosszú utat tett meg a szegény makói otthontól, amíg hires new-yorki laptulajdonos és a Pulitzer-dij névadója lett belőle. Ebben a 48-as hátterű uj amerikai magyar társadalomban ott tevékenykedtek Kossuth Lajos legközelebbi rokonai is, akik közül Ruttkai Albert és a Zsulavszky fiuk a polgárháború magyar bőseinek sorában is tiszteletre méltó helyet foglalnak el. A legnevezetesebb magyar résztvevők közül méltón került Zágonyi Károly neve az első helyre. Haditette olyan természetű, amelyért Magyarországon a Mária Terézia Rend járt. Saját elhatározása alapján aratott fontos győzelmet az ellenség felett, amely a vereség után további harc nélkül adta át, egv kis délnyugati rész kivételével az egész Missouri államot a pár hónappal azelőtt általa megvert északi hadseregnek. Erről a csatáról John C. Abbott, “The History of the Civil War in America” cinül 1863-ban megjelent müvének első kötetében a 290-291. lapokon ezt Írja: “Hihetetlennek látszik, bár száraz történelem s nem regény, hogy alig három perc alatt a 160 főnyi testőrség, mert csak ennyi vett részt a tulaj donképeni rohamban, teljesen felgöngyölte és szétszórta az ellenséget mintegy 2,300
