Fraternity-Testvériség, 1960 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1960-07-01 / 7. szám
TESTVÉRISÉG 25 “A RENDELTETÉSNEK ELEGET TESZÜNK” Az Amerikai Magyar Református Egyesület Ligonier, Penna.-ban, 1960 junius 13—16-án megtartott XXVI. Közgyűlésének üzenete AZ AMERIKAI MAGYARSÁGHOZ Testvérek! Mi, az Amerikai Magyar Református Egyesület közössége szólunk hozzátok — amerikai magyarok amerikai magyarokhoz: ebben a gyakorta nehéz predesztináltságban sorstársaitok. Az embert pusztán önmagáért értékelvén, testvérünknek tekintünk minden magyart, alá magát annak tartja, aki a szabadságot, igazságot magára-másra egyazon mértékkel méri és az Istent féli. Kiváltságnak tekintjük, hogy az amerikai nemzettest tagjai vagyunk s vállaljuk hűséggel mindhalálig azt a történelmi sorsot, amit Washington és Lincoln népe számára az Isten kijelölt, inert mi ugyanakkor a Fábrici Kovács Mihályok és a Zágonyi Ká - rolyok népe is vagyunk. A mi amerikai voltunkat magyar származás ötvözi. Ezért szeretjük ennyire ezt az országot, amely eddigi fennállása alatt a valóban legmagasabb emberi eszmények mellett, nemzetek közötti viszonyában oly sokszor tett hitet. Vajha meg is állott volna mellettük! Azonban szava és a valóság között immár két alkalommal támadt szinte áthidalhatatlan szakadék. Xégy évtizeddel ezelőtt a népek önrendelkezési joga az úgynevezett wilsoni elvek csúf oltottak meg, legutóbb pedig az újabb világégés után, az Atlanti Szabadságlevél jutott hasonló sorsra. Gyengeségünkkel, vagy hiszékenységünkkel szelet vetettünk s most aratjuk a vihart, aminek ítélete zug a világ felett. Hibát követtünk el s azt vagy jóvátesszük, vagy viselnünk kell annak könnyen végzetessé válható következményeit. A nemzetünket alkotó sok népelem között senki sem látja ezt jobban, mint éppen mi, amerikai magyarok. S mert mi látjuk, Istentől rendelt kötelességünk élő lelkiismeretként ráeszméltetni erre azt az országot, amely minden hibája, fogyatkozása mellett is az emberséges emberi élet utolsó bástyája és reménysége. Testvérek, amerikai magyarok! Ha egyébnek talán nem, de ennek a rendeltetésnek eleget teszünk. Nemcsak eme hazánknak, nemcsak származásunk földjének, de az egész emberiségnek teszünk szolgálatot. Segítsen erre mind annyiónk at az Ót szeretőket soha cl nem hagyó Isten.
