Fraternity-Testvériség, 1960 (38. évfolyam, 1-12. szám)

1960-07-01 / 7. szám

16

TESTVÉRISÉG

Hammond; Alabamában Birmingham és Tennesseeben Chattanooga, Ezen a nyugati utón beszervezett magyarok négy uj osztály és egy uj szervezési kerület felállítását eredményezte.

Az elmúlt négy évben is mint az előtt, kerületi és körzeti munkás-értekezleteinket megtartottuk. Azokon több időt szenteltünk uj módozataink és az osztály ügykezelői teendők ismertetésére.

Közigazgatási és szervezési szolgálataim mellett egyházi gyűléseinken, a Magyar Segély Akció és az Amerikai Magyar Szövetség gyűlésein, mint igazgató, valamint az állami és országos fráternál kongresszus gyűlésein minden évben részt vettem. Ezek mellett szervezési felügyelőinkkel, teljes szervezési karunkkal és osztályaink ügykezelőivel is, levelezés vagy személyes kiszállással, állandó érintkezést tartottam fenn.

Befejezésnek konvenciós jelentésemben is azt hagytam, amivel elmúlt évi jelentésemet zártam s ami e közgyűlésen komoly megszivlelést kíván:

Az utóbbi négy év alatt az osztályok ellenőrzése nem ütközött akadályokba, mert osztály-élet ma már talán egyetlen osztályunkban sem létezik. Az osztály-élet és munka már csak az ügykezelőkre hárul és nem egyéb, mint a tagdijak begyűjtése, helyenként személyes látogatással, de legtöbb helyen már csak postai utón. Az osztályoknak egymás közötti kapcsolata is csak évente egyszer, a kerületi, vagy körzeti gyűléseken keresztül történik. A változott életkörülmények folytán kihalt osztály-élet feltámasztásához nincs sok remény, de legalább testvéri találkozók és összejövetelek formájában, főleg egyházainkon belül még lehetséges lenne. Az osztály tisztviselők és tagok közreműködésével kerületenként legalább egyszer jó lenne ♦ tartani testvériség napokat. Hogy ez meginditható legyen, nemcsak osztály beosztásunkat, hanem szervezési és kormányzási rendszerünket is gyökeresen meg kell változtatni. A szétszórt, vagy nemlétező osztály életnek konvenciós és szervezési kiadásait csökkenteni kell, mert nem létező osztály életnek és rendszernek terheit viselni nem szükséges és nem is tanácsos.

Mindeneket egybe vetve az első négy év titkári munkái, az események, a szervezési terület, a népünk és munkatársaink körében töltött, ha gyarló is, de legjobb tehetséggel és hűséggel végzett szolgálat azt láttatták meg velem, hogy Egyesületünk tovább építése terén Istennek még sok drága ajándéka áll előttünk. Ezeket hittel és szeretettel, egymás megbecsülésével, egyházaink,