Fraternity-Testvériség, 1960 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1960-04-01 / 4. szám
% SZÉPIRODALOM J MIT TEGYEK? Örökké próbálja az embert a szegénység. Fohászkodsz egyszer, máskor vádolod a Teremtöt. Egyszer túlbuzgó alázattal, fondorkodó, szent ábrázattal könyörögsz. Hát hová lett erőd?! Máskor Pilátust bálványozol, és Isten helyett ármány homol benned. Pedig mindig azt eszed, mit jó Urad gonddal tett eléd. Gunyoros képpel miért feddéd elébb? Hát hová tevéd eszed?! Ha magányos, kietlen estén szomorkodsz dolgaid elestén : ismét megütközöl bűnödön. Olykor bánt a lelkiismeret. Eszedbe juttatja Istened És imát mormolva bünhödöl. Viszont titokban az vigasztal: “Mindenki úgy cselekszik azzal. Közös a bűn. Könnyű. Maradjon.” Te azért tovább imádkozol. Immel-ámmal ájtatoskodol. Csak a szived meg ne szakadjon! He mikor felvirrad az uj nap; a tömeg közt pogány vagy újra, és Istent felejtve bűnt buzogsz. Majd ismét egyedül maradva töprengsz: ‘‘Mit tegyek magammal?” Élj úgy, mint még senki sem tudott! 1960 február 1. SZEXCZI LAJOS
