Fraternity-Testvériség, 1959 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1959-03-01 / 3. szám

1

R. s :

E i

G E ]

N

' 1

V -AAA. jwk AAA -Z. A. A A. A A. ^ A. A A JT7

TOLLAS TIBOR:

VÍZVÁLASZTÓN

A hegy gerincén ért az alkony. Körülöttünk két nagy Óceán; Vizeink Kelet és Nyugat Lejtőin keresnek utat,

S én állok az idők falán.

Nézem, mint Pompei pusztulását Az utolsó hü katona.

Partunkat mossa mindkét tenger, Magyarnak igy marad az ember, Ha nem tartozik sehova.

"JÖJJETEK"

Tizenkettedik éve jelenik már meg Admiral de Ruyter Fonds kiadásában Hollandiában ez a keresztyén havi lap. Hozzánk jutott legutóbbi számában “Hazai Krónika” cimü vezércikkében ir keserű mondatokat egy Peregrinus álnevű szerző azokról az állapotokról, amely a magyarországi református egyházi életet ma jellemzik. “A Reformátusok Lapjának” az utóbbi időben megjelent számait olvasva a megdöbbenés és elszomorodás mellett, mély hála tölt el minden hivőt és egyházához hü olvasót a mindenható Isten iránt. A lapokon és cimeken végigfutó szem elé egymásután sorakoznak a rombadöntött, vagy az idők sodrától teljesen megviselt templomok felépítéséről szóló kisebb-nagyobb hírek és beszámolók. Lehet, hogy az egyházpolitikai tényezők azért hoznak ennyi ilyen vonatkozású hirt, hogy az atheista állam jóindulatú támogatását bizonyítsák vele, pedig ez számunkra nem más, mint egy isteni kegyelem végtelen áradásának jele . . . Ezért köszönet a Seregek Urát illeti . . . Egyébként azonban csak néma keserűséggel lehet forgatni egyházunk hetilapját. Elődjén “Az Ut”-on is régen túltett már; s az egy-két, véletlenül megmaradt egyházi rovat mellett csak politikát, s annak is a hazug, szemfényvesztő válfaját találjuk ...” — Írja Peregrinus. Aztán szemelvényeket mutatva be a lapból, cikkét igy fejezi be: “így ir egy elnyomott egyház, elnyomott lapja egy elnyomott országban. Az egyház Írja? Nem. — Az egyház nevében írják? Igen. — Van ehez az egyháznak, az igazi egyháznak köze? Nincs. — A magyar népnek nincs köze a magyar állam vezetőihez. A magyarországi református egyháznak nincs köze a maga ugy- n vezett vezetőihez. Ezt mindnyájan tudjuk. Azok, akiket egy sátáni állam terrorizált az egyházak élére, nem képviselnek senki mást, csak ezt a sátáni államot.” — Nekünk talán írnunk sem kell, hogy ezeket a megállapításokat mi is mindenben aláírjuk s nekünk is legkeservesebb óráink közé tartozik az idézett óhazai lap terrorszagu cikkeinek olvasása.