Fraternity-Testvériség, 1959 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1959-03-01 / 3. szám
TESTVÉRISÉG 7 Keresi helyét és viszonyát a földhöz, a néphez, a nőhöz, a valláshoz, a kis- és világvároshoz és a sok ütköző között megjárja a modern magyar Werther és Hamlet kálváriáját. Szabó Dezső szépirodalmi müveinek második csoportja már az Én helyzetén kívül a nemzet, a magyarság sorsát, viszonyát a nagyvilághoz vázolja fel a nagy regényírók módszereivel. Ebbe a csoportba tartoznak nagy politikai regényei és politikai novellái, mint a “Bors vezér”, “Ocskay László”, “Éjszaka Erdélyben” és politikai szatírái, amelyek főleg a harmincas évek elején keletkeztek. Politikai regényeiről tudni kell, hogy egy négy vagy öt részből álló nagy sorozat lebegett szemei előtt. Ezekben teljes körképét akarta nyújtani a magyar társadalom belső életének és világban elfoglalt helyzetének, válságának, bukdácsolásának forradalmakban és ellenforradalmakban, de a kivezető ut megjelölésével. A sorozatnak “Az Elsodort Falu” három kötete csak első része. Kezdődik az első világháború előtti béke világában, 1912 körül, egy háromszéki faluban, Böjthe János és Farkas Miklós, a regény kettős főhősének pátriájában, belesodródik a háború forgatagába, Budapest világváros és a frontok kusza életébe és elvégződik 1918- ban, a kitörni készülő forradalom véres szüretében. A sorozat második része “Megered az eső” címmel jelent meg és tárgya a magyarság helyzete a két forradalomban. (Sajnos ennek csak egy kötete jelent meg, mert befejezetlenül hagyta, mint ahogy az akkori forradalom is befejezetlen maradt, mert kisiklott.) De a regénysorozat folytatódott az ellenforradalmi idők háromkötetes regényével, a “Segitség”-gú (1925), amelyben szembefordult az u. n. “keresztény kurzussal” és mindenkit megelőzve magyar Lao- koon módjára segítségért jajongott a közeledő nagyhatalmi nácizmus fojtogató boa constrictora ellen. Ezt jóval később követte a sorozat negyedik, része: a “Miért?” cimü regény. Ez a csonkaországon kivüli magyarság, a kisebbségi sorsba szorult nemzet és a számkivetettek regénye. Ezért Székelyudvarhelyen kezdődik egy moziban, ahol éppen a “Miért?” cimü amerikai világattrakciós filmet játsszák a kisváros tarka összetételű közönségének. Onnan a regény hősével, Fejes Árpád most végzett orvostanhallgatóval átugrik Párisba, a magyar ellenforradalom által kivetett emigrá- ciós körökbe. Sajnos a regény közlését 1939-ben meg kellett szakítania. Magyarázatul lábjegyzetben ezt irta: “Sajnos a regény folytatásával várnunk kell. A regény az egész európai válság gyötrelmei közt játszódik le és igy olyan jelenetei és alakjai vannak, hogy közlését jobb későbbre halasztani.” Hogy előkerül-e
