Fraternity-Testvériség, 1959 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1959-11-01 / 11. szám
10 TESTVÉRISÉG OKTÓBER 23: AMERIKAI ÜNNEP Számos szabadságharcos kérésére és Los Angeles város nemes példájára az Amerikai Magyar Szövetség központi titkára kéréssel fordul mind az 50 amerikai állam kormányzójához és a nagyobb magyarlakta városok polgármestereihez, hogy ezentúl minden év október 23-ikát “Hungarian Freedom Day” néven hivatalos amerikai ünneppé avassák. Az illetékes közigazgatási fórumok válaszait idejében fogja az amerikai magyar sajtó szívességéből nyilvánosságra hozni a Szövetség, hogy honfitársaink az eddiginél is alaposabban felkészülve, még impozánsabban rendezhessék meg emlékünnepélyeiket. A közelmúltban lezajlott, bensőséges megemlékezésekről mindenütt a legnagyobb elismerés hangján nyilatkoztak az amerikai társadalom mértékadó szóvivői. Immár senkinek sem lehet kétsége aziránt, hogy az októbervégi szabadságünnepségek révén minden eddiginél erősebb kapcsolat létesülhet az őslakosság és az Egyesült Államokban uj otthonra lelt honfitársaink széles rétegei között. AZ EGYSÉG KERESÉSRŐL A “Magyar Bányászlap’' egyik legutóbbi száma igy kommentálta a szeptemberben Ligonierban újra megindult egység-mozgalmat: A magyar protestáns lelkészek, ezúttal nem először, de látszólag ezúttal komolyan, keresik a protestáns magyar egyházak teljes egységét, s jó lenne remélni, hogy ezúttal azt létre is hozhatják. Mikor az első háború után a magyarországi református egyház támogatását az akkor gyenge egyházaink elvesztették, érthető és menthető volt, hogy a különböző amerikai egyházi csoportokhoz menekültek, s akkor szűnt meg — szükségszeriileg — a protestánsok egysége. Azóta a viszonyok változtak, protestáns egyházaink nemcsak túlnyomó részben önfenntartók, erősek, hanem arra is képesek lennének, hogy a még szegényebb gyülekezeteket segítsék. Pár évtized múlva semmi nem marad abból, amit Magyar Amerikának szoktunk nevezni, mert biztositó egyleteink, talán az egyetlen Református Egyesület kivételével, ugyancsak szükségszerűen, teljesen átalakulnak amerikai intézményekké; de ha a protestáns gyülekezeteink egy közös MAGYAR egyházat alakítanának, hosszú ideig emlékeztetnék ezt a nemzetet, hogy az ipari pioneer korszakban mennyi és milyen magyar származású amerikai vette ki a részét az alkotó munkából. ÉRTÉKES TÍZ NAP Amint velünk közük — az emigráns szellemi élet nagy meglepetése volt a Szabad Magyar Egyetemi Hallgatók Szövetségének (Union of Free Hungarian Students) tíznapos konferenciája Északolaszországban. Az első nap azzal a kellemes és váratlan benyomással gazdagította a résztvevőket, hogy az emigráció súrlódásai nem. végzetszerü adottságok. A viták légkörét, akármelyik nyugati akadémia megirigyelhette volna, mert mentes volt minden resentiment-tól és gyűlölettől, de ami sokkal fontosabb, minden elvtelen lepaktálástól is. Különböző világnézetüek a résztvevők, hangsúlyozták ki a rendezők az első órától kezdve. Teljes joggal: a keresztyén világnézettől kezdve a szocializmusig valóban minden jelentős felfogás képviselve volt, s mégsem állt fenn a széthúzás veszélye. A világnézeti