Fraternity-Testvériség, 1959 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1959-01-01 / 1. szám
16 TESTVÉRISÉG megtörténvén, fényes nappal részegen, éktelen nótázással járult a családi hajlékba. Hogy odahaza milyen volt a fogadtatás, az majd kiviláglik. ★ ★ Beállít egy nap a rendőrfőfelügyelő hivatalába. Bizony szánalmas állapotban volt. Két arca össze-visszakarmolva csupa vér -— feje búbján cipónyi daganat, keszegoldalra húzta a hal lábát. Szól a főfelügyelő: — De megpocsékolták kendet, öreg Kangur, feljelentést jött tenni, ugy-e?. Hát kit csukassak be? — Biz az jó volna, uram, de ezirányba tenni feljelentést nem tartom célirányosnak. De még is csak panaszt tenni gyüttem. Panaszt teszek a piac sarkon posztoló rendőr ellen . . . — Ugyan . . . hát miért? — Amir mert nem teljesítette kötelességit . . . bizony ittasan kanyarodtam ki az italmérési boltbul, danoltam is takaroson, ahogy má ilyenkor illik, a posztos rendőr előtt összenyaklottam, mint a bugylibicska; erőt vett rajtam a gyengesig . . . akkor az a posztoló rendőr, a helyett, hogy mint kötelessége volt, bekísért volna csendháboritásirt, a helyett — uram — hazavitt ... a kapuba várt mán a felesigem, meg a napamasszony, az a két sárkány . . . oszt most itt van az eredminy . . . DR. SZÁNTHÓ JÓZSEF NÉPDAL FÉLE Korcsma ajtó, se nem kicsiny, se nem nagy, Oda hordtam a földemet, száz holdat. Átment rajta a menésem, a gulyám, Cifra hintám, a cserepes szép tanyám. Megmaradt a “Nagyságos” cim, mihaszna? Ha nincs ménes, ha nincs gulya, nincs tanya. Kicsúszott az ősi hirtok alólam, Hét vármegye gavallérja én voltam. Campbell, Ohio GYÖRGY MIHÁLY
