Fraternity-Testvériség, 1959 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1959-05-01 / 5. szám
TESTVÉRISÉG 3 Mint az Egyesület elnöke, egyben elnöke vagyok a Bethlen Otthon Igazgató Tanácsa és Felügyelő Bizottságának is. Ebben a minőségemben az elmúlt évben különösebbképen is több munkám volt, tekintettel azokra az épitkezési tervekre, amiket Vezértestületünk múlt szeptemberi gyűlése jóváhagyott úgy az Öregek Házának kibővítése, mint a középiskolai internátus beállításával kapcsolatban. Ezeknek a munkálatoknak elvégzésére most van az “alkalmatos idő”, amikor még első és második nemzedékünk harmóniában együtt építheti a múltban megfáradtaknak hajlékát s a jövő remélt vezetőinek előiskoláját. Vezértestületünknek szép kiváltsága, hogy ezt az épitő munkát épen most és mi vezethetjük. Remélem is, hogy testületünknek minden tagja, kiki a saját helyén és környezetében, kiveszi a maga tevőleges részét az április 12-én megindult gyűjtési kampányban, amely az építkezéssel járó terheknek könnyítését célozza. Amint azt előző évi jelentésemben is hangsúlyoztam a magyar- országi nyomorúság s az idemenekülteknek kezdeti nehézségei következtében igen sok olyan jól indokolt segélykérés fut be hozzánk, amit visszautasítani majdnem lelketlenség volna, más szervhez áttenni pedig lehetetlen. Kellő elbírálás alapján a költségvetésben meghatározott kereten belül, lehetőségeink szerint 1958-ban is nyújtottunk ilyen segélyeket. Nem tartozik ugyan előirt hivatali kötelezettségeink közé, de mert W ashingtonban megszervezett magyar egyházközség nincs, titkárunkkal együtt készséggel gondoskodtunk itteni hit-testvéreink számára magyar istentiszteletek tartásáról minden nagyobb ünnepünkön s azokon kívül is leaglább két hetenként. Hogy pedig az Egyesületünnkel közelebbi kapcsolatban levő egyházi vezető egyéniségeinknek is módot adjunk itteni csoportunkkal való megismerkedésre, közülök az év folyamán vendéglelkészi szolgálatra kértük fel Nt. Dr. Szabó István, Nt. Nagy Lajos, Nt. György Árpád, Nt. Szathmáry Bertalan és a Washingtonban lakó Nt. Hőgye Mihály lelkész testvéreinket. Illesse őket köszönet értékes szolgálataikért, valamint Nt. Kecskeméthy Józsefné, Korocz Anna és Boldogh Bálint testvéreinket is, akik esetenként az orgona kiséretet látták el, mig Garanyi Dezső a gondnoki teendőket telj esitette. A hivatalos lap egész szerkesztési, korrigálási és tördelési munkáját 1958-ban is én végeztem s készséggel vállalom azt ebben az évben is. A lap népszerűsége emelkedést mutat s amerikai magyar lapjaink gyakran vesznek át tőlünk cikkeket, ami azok értékes vagy legalább is érdekességének jele.
