Fraternity-Testvériség, 1958 (36. évfolyam, 1-11. szám)
1958-02-01 / 2. szám
8 TESTVÉRISÉG AMIVEL TARTOZUNK Január 13-án igazgatósági gyűlést tartott az Amerikai Magyar Szövetség a pennsylvaniai, Pittsburgh városban. A Szövetségnek igazgatósági tagja vagyok és igy ebbeli minőségemben a gyűlésen én is résztvettem. Az egész napos gyűlés tapasztalatban gazdag volt, de nemcsak kellemes, hanem kellemetlen tapasztalatokban is volt részünk. Az én tapasztalatom, megfigyelésem közül egyről szeretnék most beszámolni és pedig arról az egy dologról, amelyről az emberek nem szeretnek beszélni és kellemetlenül érzik magukat, ha valaki említést tesz róla. EZ AZ EGY DOLOG: A TARTOZÁS. íme ez az egy szó, amely felénk hangzik már a történelem távlatából is, az 1956-os szabadságharc után különös erőt képvisel éppen az Amerikában élő magyarok részére, mert mi mindnyájan adósok vagyunk — tartozunk. Úgy érzem, hogy minden fáradságos munkánk, leghűségesebb szolgálatunk, egy szóval egész életünk kevés a hála lerovására, a- mellyel tartozunk magyar hazánknak, nemzetünknek, hős atyáinknak, anyáinknak, akik megalapították, fenntartották és védelmezték hazánkat, nemzetünket, szent hagyományainkat, kultúránkat és mind azokat az intézményeket, amelyek az utódokból embert faragtak. Ha valamikor, úgy a mai időkben — elsősorban a szabadvilágban élő vezetőknek — kell átérezniük e szó komoly kötelezettségét: TARTOZUNK! Tartozunk egy sokat szenvedett népnek, egy hősi tettekben gazdag országnak, az otthon élő és megújulás, felszabadulás után epedő nemzetnek azzal, hogy itt az idegenbe-szakadt és gondjainkra, vezetésünkre bízott lelkeket neveljük és úgy vezessük, hogy munkájukkal, áldozatkészségükkel készek legyenek segiteni azokon, akik a mi lelkűnkből való lelkek, akiknek ereiben a mi vérünk, a magyar vér kering, akik velünk egy sorsközösség kenyeret eszik s akiknek lelke a mi hitünk ereje által köteleztetett el közös eszmények szolgálatára. Úgy kell élnünk és úgy kell nevelnünk, hogy a magunk és nevelésünkre bízott emberek élete legyen példamutató és hozzon tiszteletet, megbecsülést magyar fajtánkra, nemzetünkre itt, befogadó hazánk polgárai között is. Megindult szívvel teszek bizonyságot arról, hogy amióta én az Amerikai Magyar Szövetséget ismerem, minden időben, igy ma is hűséges dajkálója, megsegitője volt a hozzá forduló lelkeknek. A Szövetség titkárai és többi vezetői a legnemesebb eszmények szol
