Fraternity-Testvériség, 1958 (36. évfolyam, 1-11. szám)
1958-11-01 / 11. szám
4 TESTVÉRISÉG BARTUCZ ANTAL: FOGOLY-KARÁCSONY (A költő “Versek a fogságból” cimü sorozatából — 1945-1956. A vers orosz fogságban született.) Megint itt van egy szomorú Karácsony A világ megint csendes és fehér. Ismét megejt a legszebb téli álom S a fogoly lélek újra haza tér. Minden embernek van egy Máriája S kis bárány-testű gyermek az ölén: A Szent Család, mely egyre haza várja A szeretet nagy világünnepén. A múlt, az emlék, mintha csillag lenne, Vezet a sötét orosz földön át. Otthon is csendes, fehér most az este S fenyö-szaguak a kicsiny szobák. Otthon ma értünk ég a gyertyák fénye. Ma rólunk szól az angyalok szava. A szenvedők és szegények reménye Ez a mélységes, tiszta éjszaka. A szeretet, amelynek örök lángja Egy szalmajászol mélyén született S megváltó fényt szór az egész világra, Itt is ragyog, az orosz föld felett. Szétszakít egyszer minden szögesdrótot. Minden életet megkötő erőt S magához ölel rabszolgát és foglyot, Úgy, mint kétezer esztendő előtt.
