Fraternity-Testvériség, 1958 (36. évfolyam, 1-11. szám)
1958-05-01 / 5. szám
TESTVÉRISÉG 15 NÉPSZÁMLÁLÁS ELŐTT A washingtoni népszámláló hivatal (U. S. Census Bureau) megkezdte előkészületeit a 18-ik országos népszámlálás megejtéséhez. Még a múlt évben határoztak affellett, hogy milyen kérdéseket foglaljanak a kérdőivekbe, amelyekkel a biztosok Amerika minden lakosát felkeresik 1960-ban. A népszámlálás intézménye eleinte sehol a világon és igy Amerikában sem volt népszerű. A nép azt hitte, hogy a hatóságok azt szeretnék megállapítani, mennyi katonaságot lehet toborozni, mennyi adót lehet kivetni a szegény emberekre. Az amerikai függetlenség kivívása óta azonban megváltozott a felfogás nálunk. Az amerikai alkotmány maga rendeli el, hogy tízévenként országos népszámlálás tartandó. Az első census 1790-ben folyt le Amerikában, 1960-ban lesz tehát a 18-ik népszámlálás. Egyik évtizedről a másikra több és több adatot gyűjtenek össze a népszámlálás kitervezői. 1810-ben terjeszkedtek ki először az ipari adatokra, 1820-ban tettek először különbséget a benszülött és a bevándorló statisztikája között. 1850-ben vették fel a társadalmi viszonyokra vonatkozó kérdéseket. Az óriási munkának, ami ezzel kapcsolatos, sokkal több haszna van, mint az, hogy meg tudjuk állapítani, mennyien vagyunk. A korosztályok szerinti beosztás alapján például, a hatóságok felkészülhetnek a tanuló ifjúság oktatására. A korra, születésekre, elhalálozásokra, alkalmaztatásra és lakásviszonyokra vonatkozó kérdések alapján, a kormány előkészületeket és megfelelő intézkedéseket rendelhet el, a lakosság érdekében. De az üzleti világ, ipari, kereskedelmi, társadalmi és gazdasági intézmények terveinek kidolgozásában is szükség van a tömeg-adatokra. Természetes azonban, hogy a kérdőivek kibővítésének határai vannak. Tény az, hogy egyes érdekkörök között versengés indult meg, hogy melyik szakmát illető adatok gyűjtését bővítsék ki. Újabban olyan irányzat alakult ki, hogy a bevándorlókra és gyermekeikre vonatkozó különleges kérdések beiktatását mellőzzék. Pedig 34 millióra rúg azoknak a száma, akik külföldön születtek, vagy bevándorlók gyermekei. A nemzetiségi kvótákat a kongresszus annak idején az egyes külföldi országokban született lakosok arányában állapította meg. Minden magyarszületésü amerikainak tehát, aki rokonait vagy barátait egyszer Amerikában szeretné hozatni, fontos érdeke, hogy a magyarszületésü amerikaiak száma magas legyen. Mindenkinek érdeke, hogy születésének helyét, anyanyelvét mint magyart tüntesse fel. Az anyanyelv kérdését 1950- ben kihagyták a kérdőívekből és össze kell fognunk, hogy 1960-ban ezt a kérdést újra beállítsák a kérdőívekbe. A születési hely ugyanis nem felel meg az anyanyelvnek, a legtöbb magyar-amerikai esetében. írjunk tehát pár sort Robert W. Burgess, Director, Bureau of Census címére, Washington 25, D. C., hogy kívánjuk az Anyanyelv (Mother Tongue) és a Születési Hely (Country of Birth), továbbá szüléink születési helyének a felvételét a népszámlálás kérdőíveibe.
