Fraternity-Testvériség, 1958 (36. évfolyam, 1-11. szám)
1958-04-01 / 4. szám
20 TESTVÉRISÉG tehetünk jelentést arról, hogy úgy a hivatalok ügyeinek átvétele, mint azoknak továbbvitele minden nagyobb zökkenő nélkül történt. Uj tisztviselőink az év nagyobb teljesítménye ellenére is a munkát rendszeresen és úgy elvégezték és végeztették, hogy hivatalainkban feldolgozatlan ügyek nincsenek. Az egymás közötti kollegiális viszony kívánni valót nem hagyott hátra s törekvésünk a jövőben is az, hogy ezt nem csak a tisztikaron belől, de úgy hivatalnokaink mint szervezőink érintkezéseiben is biztosítsuk. 1957 folyamán a hivatal átvételekkel s a nagyobb produkcióval járó fokozottabb munka ütem mellett nem volt lehetőségünk arra, hogy — mint szerettük volna! —- Kossuth Házunkban több olyan társadalmi jellegű előadást is rendezzünk, amelyre meghívhattuk volna a Washington és környéki magyarság ilyenek után is érdeklődő rétegét. Ilyen előadásunk egy volt, amelyiken az Egyesületünk és Bethlen Otthonunk életéről felvett mozgóképet mutatta be titkárunk és szinesitette azt családjának értékes zeneszámaival. Október 6-i emlékistentiszteletünkön pedig a Capitol Hill-i presbiteriánus templomban a bridgeporti Első Magyar Ref. Egyház énekkara szerepelt s az angol szolgálatot Nt. Nagy Emil lelkészük végezte. Amikor arra lehetőségünk volt istentiszteleteinket megtartottuk. Ezeken vendég lelkészek szolgálatát is igénybe vettük, akiknek e helyen is hálás köszönetét mondunk. A 12 alkalommal tartott istentiszteleten négy urvacsoraosztással összesen 562-n vettek részt. Örvendetes, hogy a résztvevők száma emelkedőben van. Amidőn előbbiekben a múltra vonatkozó jelentésemet beterjesztem, nem hagyhatom említés nélkül azt a sajnálatos körülményt, amely jelenleg tagságunk jelentékeny részét érinti. Ez a mindnyájunk által ismert drágulás mellett bekövetkezett gazdasági recessió. Ennek következtében, ha csak gyors javulás nem áll be, tagszaporulati téren felvételi nehézségekre és csökkenésre, a jelenlegi állományból pedig esetleg a normálisnál nagyobb arányú kiesésre lehet számitani. Ezt a helyzetet ugyan csak átmenetinek tartjuk, de jó, ha tekintetbe vesszük s vezértestületi tagjaink saját körzetükben személyesen is fokozott segítségére lesznek osztályaink ügykezelőinek és szervezőinknek állományunk biztosítása s haladásunk előmozdításával kapcsolatos munkájukban. Mi hiszünk abban, hogy előmenetelünknek komoly akadálya a jövőben sem lesz s a múltra vonatkozólag hálás köszönetét mondunk mindazoknak, akik Egyesületünk sokra s mindig többre hivatott testvérsegitő működésében segítségünkre voltak.
