Fraternity-Testvériség, 1957 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1957-12-01 / 12. szám

6

TESTVÉRISÉG

JAMESTOWN MAGYAR VONATKOZÁSAI

Háromszázötven éve annak, hogy a mai Egyesült Államok területén, Virginiában, az első állandónak bizonyult angol-szász település Jamestown néven létrejött. Jamestownnak s a később belőle kialakult Williamsburgnak az Egyesült Államok politikai kiépülésében elévülhetetlen érdeme van. Nem csoda, ha a negyedfél százados forduló országos jelentőségű.

Jamestown megalapítása egy John Smith nevű meglehetősen élénk fantáziájú, kétségtelenül tehetséges angol kalandor nevéhez fűződik, akinek szoros magyar kapcsolatai voltak s ezen, valamint azon a tényen keresztül, hogy Jamestown első telepesei között (németek és lengyelek mellett) legalább két magyart is találunk, a háromszázötven éves jubileum magyar szempontból is jelentős.

Ki volt ez a John Smith? 1630-ban Londonban megjelent “The True Travels, Adventures and Observations of Captaine lohn Smith . . .” cimü könyve szerint 1580-ban született a Lincolnshire-i Willoughby-ban. Korán árván maradt s előbb kereskedő inasnak szegődött, de mivel a gazdája nem akarta tengeri útra küldeni, a 16 éves fiú felcsapott zsoldosnak s Német Alföldön szolgált három évet. Utána szárazon és vizen történt mindenféle kalandok és életveszedelmek után 1601-ben az akkor 21 éves Smithet Magyarországon találjuk. Nincs rajta sok csodálkozni való. A szerencsétlen Magyarország akkor már 75 éve nyögött török uralom alatt, állandó harcok szinhelye volt s nyugat Európa kalandorai, zsoldosai itt tanulták és gyakorolták a hadimesterséget. Magyarországot ebben az időben az elmebajos Habsburg Rudolf boldogtalanitotta. Zsoldoshadának főparancsnoka egy Mercoeur nevű francia volt (Smith “Dut- chesse of Mercury”-nak nevezi), akinek zsoldosai között nyugat Európa minden nációja képviselve volt, igy angolok is.

Smithet először a dunántúli hadszíntéren találjuk s amint írja, részt vett Lendva, Kanizsa, Székesfehérvár, Szigetvár ostrománál s a lendvai, meg a székesfehérvári “győzelmeket” kizárólag a saját találékonyságának és hadi tudományának tulajdonítja. (Smith szívesen élt a költői szabadsággal.)

Erdély fejedelmi székében Báthory Zsigmond ült. (Felesége, Mária Krisztina, Habsburg főhercegnő volt.) Zsigmond szerencsétlen, kapkodó, hol török, hol Habsburg-barát politikája Erdélyt olyan nyomorúságba, pusztulásba döntötte, ami a magyarság számbeli fölényének évszázadokra végét vetette.

Smithet 1602-ben a Zsigmondot segítő császári hadakkal Erdélyben találjuk, ahol, Írása szerint, különösen Brassó ostrománál tüntette ki magát. Párbajban (amit szerinte Brassó