Fraternity-Testvériség, 1956 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1956-03-01 / 3. szám

TESTVÉRISÉG 3 nek megváltozása sok újítást tett szükségessé. A ligonieri Gyermek Otthon, az uj Öregek Otthona a hegyen, az uj igazgató lakás a vá­roskában, a most épülő, gyűlések tartására, gyermekek foglalkoztatására, oktatására szánt épület, uj gazdasági épületek és modern gaz­dasági gépek hosszú sora — mind, mind az utolsó húsz év eredménye. A már előbb, próbálkozásként megindult, rendszeres tagszerzés kiterjesztése, szervezési kerületek beállítása, a tagszerzés és tagmegtar­tás rendkívül fontos munkájának kialakulása és kibontakozása az elmúlt húsz év teljesít­ménye. Ennek eredménye az, hogy Washing­tonon kívül Clevelandban, Detroitban és New York-ban is van állandó egyesületi irodánk. — Évenkénti körzeti értekezleteink fenntartják és ápolják a központ és osztályaink kapcsolatát. A központi iroda közigazgatásának rendszere is újjászületett. A munkát szakosztályokra osz­tottuk. A központi adminisztrációt egyéni, mo­dern alapra fektettük, önálló acéllemezek és kartotéklapok segítségével, minden érvényben lévő okmánynak megfelelően. Az osztályaink­kal való kapcsolatot jobbá tette a kétpéldányos osztály-jelentő ivek bevezetése. Ezek mindég leltárszerü képét adják az osztályok tagságának. Tagdíj kivetések és kollektálások párhuzamos, havonkénti nyilvántartása osztályonként és ke­rületenként, lehetővé teszi a helyi csoportok működésének és előrehaladásának ellenőrzését. Ezek a külső és belső átalakulások tették lehetővé a húsz év alatt tetemesen megszapo­rodott munka pontos elvégzését. A depresszióban megtépdesett vagyoni hely­zetünk rendbehozása, értékeink kicserélése, egész pénzügyünk biztos fundamentumra való helye­zése, megszilárdulása, vagyonunk fokozatos emel­kedése, az elmúlt húsz év hűséges, becsületes munkájának eredménye. A megújult, megelevenedett, naggyá lett egyesületi életnek megvolt a hatása az egy­ház és az egész amerikai magyarság életére. A megpróbáltatások tüzén átment egyházi élet­ben Egyesületünk a testvéri közösség, harmo­nikus együttmunkálkodás harcosa volt. Siker­telenül bár, de éveken át áldoztunk, dolgoztunk az egyházi lapok egyesítéséért, az amerikai magyar református egységért. Annyit sikerült elérnünk, hogy Egyesületünk összekötő kapocs, testvéri találkozóhely a részekre darabolt ame­rikai magyar reformátusok között. Egyházi köl­csönökkel sok uj templom, egyháztársadalmi épület felépítését tettük lehetővé. Az egyhá­zainknak adott egy millió kétszázezer dollárnyi kölcsön nagy része az elmúlt húsz évre esik. Magyar iskoláink részére tankönyveket ajándé­koztunk, az Énekeskönyv kiadását lehetővé tet­tük, a lelkészek részére pedig, Dr. Tóth Sán­dor szerkesztésében, Istentiszteleti Rendtartás-t nyomattunk és ajándékoztunk. A magyar nyelv, kultúra, a magyar lélek ápolására kiadtuk Vasváry Ödön számvevőnk Lincoln Magyar Hősei cimü munkáját, Finta Sándor Kisbojtár cimü, előbb angolul megjelent müvét — Hungarica Americana cimü soroza­tunkban pedig eddig négy füzetet jelentettünk meg: Petőfi, Koszta Márton Esete, Három Ma­gyar Költő és Pocahontas címen. Ifjaink és régi amerikás magyarjaink részvételével zarán­dokutat rendeztünk az óhazába. Felsőbb isko­lába járó ifjainkat sok ezer dollárt kitevő diák­segéllyel támogattuk. Az amerikai magyarság­nak a clevelandi Kultur Kert-ben felállított Ady szobrot ajándékoztuk. Hivatalos lapunkat szép formában, gazdag tartalommal adjuk ki. Az amerikai magyarság életében olyan fon­tos, két közös munkának, az Amerikai Magyar Szövetség újra munkába állításának és az ame­rikai magyarság eddig legnagyobb sikert elért mozgalmának, a Segélyakciónak, kezdeményezői, létrehozói, kitartó munkásai voltunk. Mindkettő­ben hordoztuk az anyagi terheknek és munká­nak derekas részét. A Segélyakcióban való részvételünk mellett külön is sokat tettünk óhazai testvéreink megsegítésére. Az utolsó háború utáni keserves időkben a Bethlen Ott­honon keresztül háromszáz óhazai árva gondo­zását vállaltuk. Segítő kezünk elért Dél Ame­rikában élő testvéreinkhez is. Az utóbbi húsz esztendő sokoldalú, odaadó, lelkes munkájának áldásos eredményét legmeg­győzőbben a következő adatok igazolják: Taglétszám 1936 január 1...............12,720 Okmányszám 1956 január 1............35,369 Emelkedés.............22,649 Vagyonunk 1936 január 1...$ 961,700.34 Vagyonunk 1956 január 1...$7,302,379.49 Emelkedés........$6,340,679.15 Huszonkétezer hatszáznegyvenkilenc — és hat millió háromszáznegyvenezer 679 dollár és 15 cent ... ez a húsz évi munkának számok­ban kifejezhető eredménye! VETŐ ÉS ARATÓ Megváltónk mondotta: “Más a vető és más az arató . . . Mások dolgoztak és ti az ő mun­kájukba állottatok be ... Az arató jutalmat nyer és termést gyűjt, hogy a vető és arató együtt örüljön.” Ez a mi lelkületűnk is. Elismeréssel, hálá­val vagyunk a kezdők, fundamentum lerakók, építést megkezdők — a vetők iránt, akik negy­ven éven át dolgoztak. Áldja meg őket az Isten! Hálával, elismeréssel vagyunk az utóbbi húsz évben építők iránt, akik oly csodálatos

Next

/
Thumbnails
Contents