Fraternity-Testvériség, 1956 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1956-10-01 / 10. szám
TESTVÉRISÉG 13 EMLÉKEZÉS NAPJA A FŐVÁROSBAN Október hatodikán magyar “Emlékezés Nap”-i istentiszteletre sereglett egybe fővárosunk magyarsága a Fehér Házzal szemben lévő St. John’s Episcopal templomba, melyet általában az “Elnökök Temploma” néven ismernek. Legjobb tudomásunk szerint a kolonial stilusban műremekbe épült páratlan szépségű templomban most csendült fel először magyar szó s szállott dicséret az Egek Urához. A fennálló ének és az amerikai himnusz után Nt. Sziártó István mondott köszönetét Rév. Frank R. Wilsonnak, az egyház vezető lelkészének, hogy ünnepszentelésünknek templomában helyet adott. Angol és magyar nyelvű beszédében megkapó tömörséggel ecsetelte október hatodika jelentőségét amerikai és második generációs testvéreink felé, majd felolvasta a szent Igéket. Dr. Wilson megható közvetlenséggel köszöntötte a megjelenteket s kedvesen emlékezett meg arról, hogy családfája kutatása során maga is felfedezett magyarokat távoli ősei sorában s ismerve a magyarok múltját és történelmét, büszke erre az ereiben folyó cseppnyi magyar vérre. Az Igét magyar nyelven Nt. Borshy Kerekes György, az Amerikai Magyar Református Egyesület titkára hirdette. Minden szavát fajtája és származása földjének féltése és rajongó szeretete! hatotta át, de gondolatai és megállapitása mögött ott állt a hazájától közel négy évtizede távolélő ember tárgyilagossága és az igazi lelkipásztor mindent Istenre bizó hite. A nándorfehérvári győzelemtől, melynek 500. évfordulójára emlékezünk most, az aradi tizenhárom gyalázatnak szánt felmagasztalásáig történelmünk minden kiemelkedő és mélypontja mögött meggyőzően mutatott rá a magyarság Istentől elrendelt feladataira. Az istentiszteletet a magyar himnusz zárta be, majd az áldás után Nt. Borshy Kerekes kérésére a közönség állva hallgatta meg azt a harangjátékot, melyet a nándorfehérvári hősök emlékezetére egy különlegesen épitett orgonán Dr. Ujfalusy Gábor, az Amerikai Magyar Református Egyesület főkönyvelője, adott elő művészi tökéletességgel mesterien szőve bele a harangzúgásba előbb a Hunyadi induló, majd a Szózat dallamát. Washingtonban még nem hallottunk ilyen nagy hatású zenei interpretációt. A szép számú megjelentek azzal a felemelő érzéssel távoztak, hogy magyar történelmünk hősei előtt nagyszerű formában róttuk le kegyeletünket hatalmas uj hazánk szivében s azt hisszük, hogy 1956 október hatodika csak az első lesz az ezentúl évente megünneplendő > “Magyar Emlékezés Nap”-ok hosszú sorában. Az istentiszteletet a Voice of America közvetitte Magyarország felé. (E. L.)
