Fraternity-Testvériség, 1956 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1956-08-01 / 8. szám

8

TESTVÉRISÉG

HITBELI ÖRÖKSÉGÜNK

A TENGERENTÚLON ÉS A TENGEREN INNEN

Irta és elmondotta: Dr. Haller István

Az Amerikai Magyar Országos Református Presbiteri Szövetség 1955 évi szeptember hó 4-én, Ligonierban tartott 10 éves jubileumi ünnepségén

(Folytatás)

Miként a hideg téli estéken a kandalló tüze befényesiti és bemelegíti a szobát, úgy fénylenek bele a lelkembe ősi magyar református egyházunk négy évszázados történelmének csodálatos történései, amelyekről oly szívesen szólnék bővebben, mint a tengerentúlról hozott drága örökségről, testamentumról, amelyekről azonban szólnom mondanivalóim korlátozott keretei között ez alkalommal lehetetlen. Szeretnék szólni az Amerikába érkezésem, a tengerentúlról való jövésemet megelőzően, a közelmúlt idők megpróbáltatásairól, amikor Magyarországon, Anya- szentegyházunk a szorongattatás nehéz napjaiban megkezdte hősi küzdelmét a sátán ellen. Amikor a sátán hol zöld, hol piros tógájában kisértett már, pusztított és gyilkolt, amikor rohamra vezette véreskezü csatlósait, Istent tagadó hűbéreseit templomaink, iskoláink, intézményeink ellen, amikor egyházunk, népünk és nemzetünk legjobbjait börtöbe vetették, papjaink palástját sárral dobálták meg s odadobták a hívők seregét a fékevesztett alvilág vérgőzre áhítozó vadjainak. Szeretnék szólni az agyongyötört nép hősi ellenállásáról, amely a Pál apostolok ezreit szülte, akiknek egyedül köszönhető Isten nagy kegyelme által, hogy a sátán véres fejjel veretett vissza templomaink lépcsőjéről . . . mert, ha megsanyargatott is a test, a lelket nem ölhették meg! A lélek nem aludott ki. Hősök vére párol- gott az Ég felé ... de megmentetett az ősi templom, megőriztetett az ősi testamentum, ősi öröksége a magyar reformá- tusságnak. Mert nincsen nagyobb hatalom, mint a szeretet.

Az Istent-tagadó kommunizmus, a sátán ördögi mesterkedése hiába ostromolja ma is a megpróbáltatás még mindig tartó idejében a tengerentúli, magyar református templomokat. Azok teltebbek, mint valaha. Az örökség szent tüze hevít s a lélek közelebb jutott Istenhez, mint valaha. Erősebb az ősi Egyház, melyen a martiromság koszorúja fénylik, erősebb az örökség védelmében, dacára annak, hogy Judások mindig akadnak.

Emlékezve régiekről, de szeretnék bővebben is szólni hit- hüségükben, nemes buzgóságukban, áldozatos készségükben, ada