Fraternity-Testvériség, 1956 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1956-07-01 / 7. szám
TESTVÉRISÉG 45 Látja és érzi, hogy ha nem következik be az egyház főben és tagjaiban való megreformálása, ha nem nyillik meg ismét a lelkiismereti szabadság kapuja, ha nem veheted ismét kezedbe a bibliát, menthetetlenül bekövetkezik a gonosz, a sátán győzelme, az ember és egyház elbukása. És Luther Márton, az egyszerű szerzetes, hitének világitó fáklyájával kiáll protestálni kezében a szentirással, amely Pál apostolnak a Timotheushoz irt II. levele alapján nem egyéb, mint teljes irás Istentől ihletett és hasznos tanitásra, a feddésre, a megjobbitásra az igazságban való nevelésre, hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészíttetett! Bátor kiállásától szinte megrendül a világ. Az Evangelium fénye behatolt a guzsbakötött lélek már-már elrozsdásodott eresztékein. A reformáció, mint a tavasz lehelete hatotta át a világot. Luther és az őt történelmi sorrendben követő nagy reformátorok, Zwingli, Kálvin János földöntúli erővel állták a harcot, a szorongattatás idejét, küzdöttek a sátán erejével szemben. Hirdették a tiszta evangéliumot, visszatérést a puritán egyszerűségen és a lélek szabadságán felépült egyházhoz. Bátran hirdetik, hogy Isten országa nem a világból való. A reformáció roppant erőket mozgat meg. És a kappeli síkon a Zwingli kezéből kihulló zászlót Kálvin János ragadja kezébe, hogy vele és általa beteljesedjék a protestáns világszemlélet, maga a reformáció, melynek fundamentuma, megújulni, újra és újra, harcolni megállás nélkül, a bűn, a csábítás ellen, kiragadni a lelket a rabságból, kezedbe vehetni a bibliát, hogy élhess a lelkiismereti szabadság szent jogán a kötelességein keresztül. Mi volt az az erő, amely erre képes volt? Az igaz hit, amely nemcsak oly bizonyos ismeret, melynélfogva igaznak tartom mindazt, amit Isten az ő igéjében nekünk kijelentett, hanem szivbeli bizodalom is, amelyet a Szentlélek az Evangelium által munkál bennem, hogy nemcsak másoknak, hanem nékem is bünbocsánatot, örök igazságot és boldogságot ajándékoz Isten, ingyen kegyelméből, egyedül a Krisztus érdemeiért. A reformáció, a mi ősi örökségünk, alapjaiban ingatta meg a középkorban kiépített világot. A protestáns világszemlélet kihatott az egyéni, politikai, nemzeti, társadalmi, kulturális, művészeti élet minden terére. És nemkevésbbé nagy a jelentősége az emberi szabadság-törekvések mezején, fundamentumává lévén a demokráciának, az eszményi demokrácián felépülő később kialakult kormányzati rendszereknek. A sátán, érezvén a jónak és gonosznak a harcában, csata- vesztését, mégegyszer felsorakoztatja seregeit. De a lelkiismereti szabadságot többé elnyomni nem lehetett. Hősök támadnak, a
