Fraternity-Testvériség, 1956 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1956-07-01 / 7. szám
38 TESTVÉRISÉG denek előtt a vallásszabadság biztositassék, a politikai sérelmek orvosoltasanak s a vallási és politikai szabadság oltalmául az erdélyi fejedelemség önállósága ösmertessék el s a törökkel pedig olyan béke köttessék, amely az ország érdekeinek megfelel. Ha ezeket a király megteszi, kijelentette, hogy az erdélyi fejedelemséget megtartva, az ország többi részét visszaadja a királynak. A Mátyás főherceg által vezetett alkudozás igen hosszú ideig tartott, mert a pápa és követei, azután az osztrák és magyar római püspökök s általában a király tanácsosai minden követ megmozgattak, csakhogy a protestánsok vallásszabadságát megakadályozzák.' Közben Rudolfon annyira kitört az elmebaj, hogy a családi tanács Mátyás főherceget tette a család fejévé s'teljeshatalommal vivén tovább az ügyeket, 1606 junius :23-án Bécsben végre létre jött a békesség, amely Magyar- országra nézve a vallás és lelkiismereti szabadság első biztosítéka. Eltörli a protestánsok ellen hozott törvényeket, különösen az 1604. évi XXII. törvénycikket. Azután kijelentette, hogy a felség “a karokat és rendeket, akik csak, Magyarország határain belül élnek, összesen és egyenként, úgy a mágnásokat és nemeseket, mint közvetlenül a koronához tartozó szabad és kiváltságos városokat; továbbá a magyar véghelyeken lévő magyar katonákat az ő vallásukban és hitükben soha és sehol háborgatni nem fogja, sem mások utján háborgattatni és gá- toltatni nem engedi, hanem az előbb említett összes karoknak és rendeknek az ő vallásuk szabad gyakorlata és használata megengedve legyen, de a római kathclikus vallás sérelme nélkül és hogy a római katholikusok papsága, templomai és egyházai érintetlenül és szabadon maradjanak, és amelyeket ezekben a zavaros időkben mindkét részről elfoglaltak, azokat kölcsönösen ismét visszaadják.” A béke többi pontjai a politikai sérelmek orvoslására vonatkoznak. A protestáns magyarok az elért eredményeket ke- veselték (és pedig joggal), a Habsburg pártiak pedig s különösen a római papság, sokalták. Bocskay és hívei a vallásügyi rendelkezéssel sem voltak megelégedve, mert annak záradékát túl gyanúsnak tartották s főkép az bántotta őket, hogy a bajok főokozóinak, a jezsuitáknak az országból való kitiltását nem tudták keresztül vinni. Bocskay ki is jelentette, hogy a vallásügy pont kétes értelmű záradéka miatt a békét nem fogadja el. Erre Mátyás főherceg egy nyilatkozatot állított ki, amiben biztosította Bocskayt és a protestánsokat afelől, hogy a vallásügyi záradéknak se titkos,
