Fraternity-Testvériség, 1956 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1956-06-01 / 6. szám

ŐRSÉGEN

— BORSHY KEREKES GYÖRGY ROVATA —

KURUC DALOK 1711=BŐL

Erdőkben tanyáztunk,

Mint a vadállat,

Ostorunk az Ínség,

Meg a gyalázat.

Förtelem és gazság Amiket érünk,

Bosszúálló Isten Állj bosszút értünk.

íjí ❖ %

Gyászba borúit Hunnia,

Mert nincsen Hunyadija,

Rideg nemzet lakik ott,

Hol hajdan magyar lakott.

Közli: Szabó László

IMA A MAGYAR HAZÁÉRT

örökkévaló Istenem! Köszönöm Neked, hogy magyarnak teremtettél és megengedted nekem, hogy e nép szenvedéseiben, gyászában, dicsőségében és szégyenében résztvegyek. Vallom Előtted bűneinket, amelyek az én bűneim is: szívünk kemény, értemünk balgatag, hitünk ingadozó és a lelkünk pártos. Meghajtjuk fejünket ostorod alatt és vezeklünk a porban és hamuban.

De Ígéreteid igazak és ámenek. Hisszük, hogy szövetséget kötöttél velünk és atyáinkkal és tudjuk, hogy az ég és föld megrendülhet, de ezt a szövetséget Te meg nem rontod soha. Hisszük, hogy ha Hozzád térünk és Te leszel egyetlen Urunk, feltámad a mi világunk. Könyörgünk Hozzád, töltsd ki Szent Lelkedet erre a népre! Tartson bünbánatot böjtöléssel, sírással és kesergéssel és úgy térjen meg Hozzád, a mi Istenünkhöz, mert könyörülő és irgalmas vagy Te, késedelmes a haragra és nagykegyelmü. Vidd ezt a népet ídvességes önismeretre, hogy lássa meg bűneit és gyűlölje meg; forduljon el attól, ami vesztét okozta s tegye rá életét a Te Ígéretedre. Gyomlálj ki közülünk minden pártosságot, Ellened való lázadást és egymás közötti viszályt és növeld meg a mi hitünket történelmi hivatásunkban és emberi méltóságunkban. Legyünk a Te néped; és ne lehessünk másképpen magyarok, csak mint a Te néped.

Kezedben van nemzetünk jövendője. Nem kutatjuk, mit hoz, csak Te magad jöjj. Egyengetjük a Te ösvényeidet és készítjük számodra az utat.