Fraternity-Testvériség, 1955 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1955-06-01 / 6. szám
10 TESTVÉRISÉG vátshoz az a szellemi kapocs, amit a mai alkalommal különösen hangsúlyozni szeretnék, hadd hallja meg Magyarország népe is! Kováts nemcsak a magyar huszár mintaképe, hanem igenis megtestesitője azoknak az erényeknek, amiket a South Carolina Military College növendékeiben minél tökéletesebben igyekszünk kifejleszteni. Ezek az erények: bátorság, igazságérzet, hűség, fegyelem és hazaszeretet. Ezekre van szüksége a mai amerikai ifjúságnak, melyekkel felvértezve a kommunizmus gonosz erőszakosságával szembe kell szállania. Ezek azok a jótulajdonságok, amelyek birtokában megfojthatjuk azt a vörös szörnyeteget, amely ugyanazon szabadság- jogainktól akar most megfosztani bennünket, amelyeket Kováts 176 évvel ezelőtt megszerezni segített. Ez a bronz emlékmű, amelyet a Citadel nevében ma átvesszek, valamennyiünk állandó figyelmeztetője és lelkesítője lesz. Kováts Mihály, a magyar huszárezredes példája acélositsa meg erőnket a jövőben. Őszinte hálával veszem át ez érc táblát úgy e katonai főiskola, valamint Charleston városa nevében, mint az Amerikai Magyar Szövetség ajándékát.” Clark tábornok beszéde után az amerikai Himnusz hangjai mellett levonták a csillagsávos lobogót a tisztiakadémia árbocáról és az 1,200 főiskolás festői disz- menetben vonult el a vendégek részére fenntartott emelvény előtt. Kováts óbester emlékét terv szerint nem a hét millió dolláros költséggel épült Citadel valamelyik épületén helyezik el, hanem az akadémia most átrendezés alatt álló parkjának egyik legszebb részét fogják oly formán kiképezni, hogy Finta Sándor alkotása teljes mértékben érvényesülhessen. (AMSz.) PULITZER-DÍJAS MAGYAR New Yorki lapokból vesszük át a következő jó hirt: “A Columbia egyetem dékánja, Carl W. Ackerman most hirdette ki az egyetem újságírói fakultásának ez évi díjnyerteseit. Ezek között elsőnek Robert C. Tóth magyar hallgatót, aki a Joseph Pulitzer által 1911 végrendeletileg hagyományozott, 1,500 dolláros utazási ösztöndíjat nyerte el, amely arra jogosítja a nyertest, hogy egy évig töltve Európában, ott “tanulmányozza az állapotokat s ismerkedjék meg a sajtó jellegével és vezető elveivel”. A díjnyertes Tóth C. Robert a Pennsylvania állambeli Throop magyar református egyházának környezetében nőtt fel s szülei most is annak tagjai. Nagyapja pedig, Szűcs Lajos, annak idején szorgalmasan dolgozott Egyesületünk érdekében is. Tudomásunk szerint ez az első eset, amikor a magyar- országi származású Pulitzer József által alapított ösztöndíjban magyar egyetemi hallgató részesül. Gratulálunk a nyertesnek és szüleinek is, akik megadták fiuknak a magasabb képesítés lehetőségét. Reméljük, hogy a fiatal magyar-amerikai újságíró, ha egyelőre nem is, valamikor alkalmat kaphat az odaáti magyarság megismerésére és kultúrájának tanulmányozására is. tízmillió könyv A washingtoni Library of Congress, az ország legnagyobb könyvtára, nemrégiben szerezte meg tizmillió- modik könyvét. Nem állapítható meg, hogy melyik volt ez, mert a kötet körülbelül ezer más könyvvel együtt érkezett egy napon, hiszen a könyvtár 308,736 kötettel gyarapodott csak az 1954. év folyamán. Az összes nyomtatványok (hírlapok, folyóiratok, röpiratok) száma 33,153,000 darabra rúg. Már sok éve törvény kötelez mindenkit, aki amerikai szerzői jogát biztosítani kívánja, hogy uj kiadványának “két legjobb példányát” a Kongresszusi Könyvtárba küldje el. — A világ két másik legnagyobb könyvtára 1940-ig komoly vetély- társa volt a washingtoninak, de azóta messze túlhaladtuk mindakét intézményt. Ez a kettő a londoni British Museum és a párizsi Bibliotheque Nationale volt. A Library of Congress az egész világ két legnagyobb épületét foglalja el, amelyeket könyvek összegyűjtésére rendeztek be. A Kongresszusi Könyvtár alapjait 1800-ban fektették le a washingtoni Capitol egy termében és öt évvel később már büszkén állapították meg, hogy $4,000.00 értékű könyv van benne. Az 1812-es amerikai-angol háborúban az angolok felégették a Capitolt és a könyvek bizony mind odaégtek. A nemzet ezekután Thomas Jefferson 6,487 kötetből álló gyűjteményét vásárolta meg, átlagban $3.69-ért darabonként. 1825-ben és 1851- ben azonban ismételten tűz pusztította el a könyvek két-harmadát. Az idők múltak és a gyűjtemények mégis annyira megszaporodtak, hogy a könyvtár a Capitol közelében épített saját, gyönyörű palotájába költözhetett át. 1939-ben ehhez újabb szárnyépületet csatoltak, hogy a milliókra rugó szaporulatokat elhelyezhessék. (C. C.) KOSSUTH ÉS AZ EGYHÁZAK A “Magyar Bányászlap” Írja: Az Amerikai Magyar Református Egyesület, mely eddig is nagy magyar nemzeti szolgálatot végzett a “Hungarica Americana” sorozat kiadásával most újabb, igazán értékes füzetet ad azoknak a kezébe, akiket a komoly írások érdekelnek. Nt. Dr. Leffler M. Andor, az Amerikai Magyar Evangélikus Egyházak főesperese, a clevelandi keleti oldali evangélikus magyar egyház nagytudásu lelkésze a Lutheran Quarterly cimü folyóirat 1954 novemberi számában “Louis Kossuth and the American Churches” rendkívül érdekes, eddig sehol sem közölt adatokkal bőségesen fűszerezett tanulmányt tett közzé és ebből készíttetett az Amerikai Magyar Református Egyesület külön füzetet és juttatja el minden olyan amerikai elé, akiről azt hiszik, hogy el is olvassa azt. Mint tudjuk, Kossuth Lajosnak 1851-ben>, amikor itt járt, fantasztikus sikere volt az amerikai nép körében, de azt is, hogy ellene milyen méltatlan gálád támadás is folyt — mert a Habsburg ház keze ide is elért utána. Nt. Dr. Leffler M. Andor tanulmányának elolvasása után jobban megismeri akit Kossuth személye, amerikai körútja jobban érdekel — hogy honnan és milyen célzattal támadták és hoztak fel ellene nemlétező vádakat is. Nt. Dr. Leffler M. Andornak roppant sok idejébe kerülhetett ennek a nagyszerű tanulmánynak az elkészítése, amiért anyagi javakat igazán nem várhatott, megérdemli a magyarság háláját és elismerését, a tanulmány összeállításáért, közreadásáért, mert ezzel hozzájárult ahhoz, hogy a magyar nemzetnek ebben az országban is legjobban ismert legendás hősét — vagy mint Otto Zarek német iró nevezte — a magyar nép szerelmét még alaposabban megismerjék olyan amerikai körök, ahol az nagyon is hasznos lehet.
