Fraternity-Testvériség, 1955 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1955-12-01 / 12. szám

TESTVÉRISÉG

15

It lias been stated before that in some of his poems there are rococo characteristics. If rococo means “the extreme of playful forms,”19 it is extraordinary how he could adapt himself to such type of writing in a surrounding which for historical and geographical reasons was separated from the poetic manner and mannerism of eighteenth century Europe. He translated verses of rococo poets, e.g. Pietro Metastasio, Ewald Kleist and Solomon Gessner, into his native tongue. When one recalls that in Debrecen, Csokonai’s hometown, refinement was a rarity, and that the country itself lacked the prerequisites of “poetic playfulness,” one must, no doubt, see in his rococo poems an inherent bent for such poetry. He could be tender and serious; he could write in a subdued or gay lyrical strain; he had finesse and dignity. The conciseness of his short poems and the embroideries of some of his lengthier poems are not in discord with each other; they present two different manners of his poetic self.

Much of his work-especially when he sings about melancholy, his “blessed loneliness”—ties him with the sensibility of the Romanticists, without being literally their adherent. The instability of his age affected his outlook; the flavor of his poetry is essentially his own. Despite certain foreign imitations, his personality is present in his poems. In fact, he seems to exemplify the eighteenth century doctrine of “emphasis on personality as the basis of artistic creation.” 20 He had his misgivings about the status of Hungarian letters; for instance, in 1798 he wrote to Count Széechenyi and complained about the scarcity of Hungarian books.21 However, there are indications that he relied on the vitality of the nation as a force that would insure her progress. His romantic nature and his “sense of destiny” seemed to have sustained his confidence (although at times it resembled an emotion rather than a positive attitude) not only in Hungary’s survival, but in her constructive future which would command respect from the West. Csokonai believed in growth of which, in relationship to the Hungarian literary past he himself proved to be a praiseworthy example.

(THE END)

19 Marcell Benedek, ed. IRODALMI LEXIKON (Budapest, 1927), p. 998.

20 Henri Peyre, A GLANCE AT COMPARATIVE LITERATURE IN AMERICA (Yearbook of Comparative and General Literature, Chapel Hill, N. C., 1952) Number 6, p. 7.

21 Gyula Farkas, A MAGYAR ROMANTIKA, (Budapest, 1930), p. 47.

A girl applied for a job as a stenographer. They gave her a test in spelling. “How do you spell Mississippi?” she was asked.

“The river or the state?” was the prompt inquiry.

MAGUNKRÓL > TESTVÉREINKNEK

IFJÚSÁGI BETÉTI OKMÁNYAINK

Ifjúságunk részére kiadható betéti okmányaink (endowments) közül azokat, melyek lényegükben azonos feltételüek a már ismertetett felnőtt okmányokkal itt most csak felsoroljuk, de feltételeik részletes magyarázatába nem bocsátkozunk. Ezak az ENDOWMENT AT AGE 60 or 65, TWENTY YEAR ENDOWMENT és a TWENTY YEAR SEMI-ENDOWMENT. Van azonban még egy ifjúsági betéti okmányunk, melyre — úgy gondoljuk — kicsit több szót érdemes vesztegetni. Ez pedig az EDUCATIONAL ENDOWMENT AT 18, jó magyarán iskoláztatási biztosítás.

Magyarságunk amerikai létének záloga ifjúságunk jövője. Becsületünk az uj hazában olyan lesz, amilyent felnövő fiataljaink szereznek a magyar névnek. Őszintén hiszünk abban, hogy a mi magyar fajtánk kiváló tehetségű, de a mai üzleti és szellemi élet hatalmas versenyében nem állhat meg az, aki Isten adta képességeit megfelelő iskolázással is nem csiszolja, emeli. Ezek a meggondolások késztették Egyesületünk vezetőségét annak idején egy olyan gyermekbiztositás bevezetésére, mely a legkisebb keresetű szülőnek is megadja a lehetőséget arra, hogy gyermekét — ha arra képessége mutatkozik — a középiskolák elvégzése után beirathassa a főiskolák valamelyikére. E módozat szerint az Egyesület kötelezi magát arra, hogy az okmányban kikötött összeget kifizeti egy összegben az okmány ama évfordulóján, mely a gyermek 18-ik születésnapjához közelebb esik. Ha pedig a gyermek esetleg előbb meghalna, a teljes összeg az örökösöknek kerül utalásra. Tizennyolcadik életévük betöltése után kerülnek fiataljaink a nagy lépés elé: mehet- nek-é egyetemre vagy kollégiumba. Ez a módozatunk van hivatva arra, hogy elháritsa ennek a nagy jelentőségű elhatározásnak anyagi akadályát, de csak azok elől a gyermekek elől, kiknek szülei ennek az okmánynak megfelelő időben való kivétele által jó előre megalapozták ezt a fontos lépést. Jól tudjuk, hogy tagjaink túlnyomó többsége nem képes egy olyan iskoláztatási biztosítás fizetésére, mely az általában négy esztendőt kitevő főiskolai kiképzés teljes diját biztosítja, bár ez utóbbi volna természetesen a legkívánatosabb. Hála azonban a számos nagylelkű alapítványnak, Amerikában minden valóban tehetséges fiatal befejezheti tanulmányait, ha arra való érdemességét tanulmányai elején bebizonyította. Ha tehát egy szülő biztosítani tudja gyermeke részére ebben a szellemi versengésben való megindulást, már hatalmas segítséget nyújtott gyermekének pá-