Fraternity-Testvériség, 1954 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1954-04-01 / 4. szám
6 TESTVÉRISÉG "OTT VOLT JÉZUS ÉDESANYJA" A kereszt alatti személyek között legközelebb áll szivünkhöz Mária. Azért is, mert Megváltónk édesanyja volt és azért is, mert édesanyánkra gondolunk. Ott állott és nézte a fiát. Az amerikai magyarok közül sokunk édesanyjának az jutott osztályrészül, hogy csak lelki szemeivel nézhette a fiát, mert több ezer mért- földnyi távolság volt édesanya és gyermeke között. Éveken át nem láthattuk egymást. De azért olyan boldogító, erőt nyújtó volt tudni azt, hogy van édesanyánk. Életben van ő, aki mindig megért, vigasztal, szeret. És amikor az a hir érkezett, hogy elköltözött] a földi életből, úgy éreztük, hogy életünkből elmúlt valami. Igen nagy érték múlott el. Senki és semmi nem pótolhatja. Szegényebbekké lettünk. Ezt érezte meg központi irodánk hivatalnoka, Dr. Ujfalussy Gábor is, aki azt az üzenetet kapta, hogy édesanyját az óhazából, 63 éves korában hazahívta az Ur. Febr. 28.-iki, washingtoni magyar istentiszteletünkön emlékeztünk meg az elköltözött édesanyáról és a gyászoló családról. Azon a helyen imádkoztunk, ahonnan két évvel ezelőtt szeretett fiának zongorajátékát hallotta az édesanya. U- gyanis a Kossuth-Ház felavatásán, az ünnepi istentiszteleten, az énekeket Dr. Ujfalussy kísérte zongorán. A Voice of Amerika Európa felé közvetítette a programot. Néhány hét múlva jött a levél, melyben Dr. Ujfalussy édesanyja azt írta: “Megdöbbentő érzés volt a washingtoni Kossuth- Házból hallani az éneket “Erős várunk nékünk az Isten” és tudni azt, hogy a zongora kíséretet te adod. Rá ismertem zongorázásodra...” Akkor az ének, a zongora hangja, most az imádság és emlékezés lelke szállt a Kossuth- Házból. Áldott legyen az ő és minden édesanya emléke! Áldott legyen az Isten azért a húsvéti ö- römüzenetért, hogy mi is hazamegyünk, meglátjuk Őt és az örökélet hajnalán, együtt köszöntjük, Megváltónk, szép hazánk! GRATULÁLUNK DETROITI TESTVÉREINKNEK Az elmúlt esztendőben örvendezve és reménykedve láttuk azt, hogy a detroiti magyar protestánsok, az Istenbe vetett hit és az egymás közötti testvéri közösség megbizonyítására, reformátusok, lutheránusok, baptisták, közös reformációi istentiszteletet tartottak. A külső méreteiben impozáns, belső lelki áldásokban gazdag táplálékot nyújtó összefogás nem maradt hatás nélkül. A hit és testvériség lelke tovább dolgozott. Ékes bizonysága ennek az, hogy most pedig az egész magyarság egyesült arra a célra, hogy március tizenötödikét közösen, együtt ünnepeljék meg. A megértés, testvéri közösség lelke épít, é- des, gyógyító' gyümölcsöket terem. Gratulálunk a detroiti testvéri egymásra találáshoz. Tovább. Célegyenest előre: Isten Országa, jobb jövő építésére! Dr. Újlaki Ferenc, elnök Özv, Danes Mihályné kitüntetése Irta: FÁY FISHER ANDOR A múlt héten Cresson Pa.-ban az állam által fenntartott gyö- györü és a tüdőbetegek számára épült szanatóriumban jártam. Közel 2500 láb magasan a tenger felett van a pompás szanatórium telep, fenyvesekkel körülvéve, nagyban emlékeztet a Tátrában épült hasonló intézményekre. De amig a Tátrában' levő szanatóriumokat csak jobbmódú betegek vehették igénybe, Cresson tüdőbeteg szanatóriumát éppen azok számára építette Pennsylvania állam, akik szegények, akik nem képesek drága szanatóriumokban keresni betegségükre a gyógyulást. Lapunknak több mint hatvan év óta előfizetőjét özv. Danes Mihálynét jöttem felkeresni Nt. Harangi László pittsburghi magyar református lelkész, Tusai B. Mihály, a Református Egyesület kerületi szervezője és neje és Téglássy Pál, az Amerikai Magyar Református Egyesület vezértestületi tagjának társaságában. Özv Danes Mihályné két éve Cresson tüdőbeteg szanatóriumának lakója. Itt keres gyógyulást egy nagy hülésre, amitől tüdeje is beteg lett. Az alkalom amiért felkerestük: özv. Danes Mihályné 58 év előtt az Amerikai Magyar Református Egyesület alapításában megboldogult férjével együtt résztvett és most az Egyesület aranyérmet küldött beteg alapító tagjának, azt adta át neki Tusai B. Mihály a Református Egyesület vezértestülete és tisztikara, valamint tagsága nevében szép beszéd kíséretében és felolvasta Nt. Dr. Újlaki Ferenc elnök köszöntő, elismerő levelét is, s köszöntötte persze az Egyesület nevében Téglássy Pál vezértestületi tag is. Az ünnepséget megelőzően — mert az volt az átadás — Nt. Harangi László úrvacsorát szolgált ki a beteg idős asszonynak. Hogy hány éves özv. Danes Mihályné, azt pontosan nem tudtuk meg, de közel jár a nyolcvanhoz. Angyali szép, fehérhajú, mosolygó öregasszony, aki úgy vélem mondanom sem kell, na-
