Fraternity-Testvériség, 1954 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1954-03-01 / 3. szám
8 TESTVÉRISÉG — Borshy Kerekes György rovata — METEOR Csillag zuhant a végtelenbe, s néhány ember, ki észrevette, a sorsára gondolt remegve. Hogy honnan jön és hová halad, nem tudja senki. Mint gondolat, mely szelek szárnyán repül, szalad, hullott a kéklő messzesébe. Még sokáig kísértett fénye, s utat rajzolt a sötét égre. Utat, amelyet vágyva nézünk, utat, amelyre sohsem lépünk, s utat, amelyet el nem érünk... Kucserik Mária len mozdulat, hogy a halott ember kezéből kirántsa a láncát, vagy egyetlen harapás a halott kezére, hogy megszabaduljon és megmentse az életét. Egyiket sem tette. Ugyanazon a helyen maradt, ahol gazdája elzuhant. A hátára aranyos hó rakódott. A vadászok meghökkentek, mikor meglátták a halálban is őrködő kutyát, valamelyikük fel is tette a kérdést, hogy miért nem menekült el a kutya, miért maradt itt, de aztán vállat vontak. Talán tudták, hogy a mai világban embernek érthetetlen nagy dolog történt ezzel a kutyával, talán nem tudták. Mindegy! A kutyát félrerugták az útból, az embert hazahozták. Azt sem mondták “félkalap” annak a szerencsétlen állatnak. A halott Káruj bá fia a temetés után mégis kiment egy kővágó csákánnyal, ásóval, hogy a szerencsétlen ebet bekaparja a földbe, de akkorra Máté, a kutya eltűnt. Hó lepte-e be, vad hurcolta-e el, mi történt vele, nem lehet azt tudni. Az is lehet, hogy... Mert innen a Nyilánk tetejéről csak egy lépés a mennyország... DR. VINCZE KÁROLY 1898 - 1954 Nagy próbára tesz bennünket Isten az utóbbi esztendőkben. Még alig ocsúdtunk fel a Dr. Soos Géza tragikus halálával ért villámcsapástól s ime most Dr. Vin- cze Károlyt szólította tőlünk magához az Ur. Temetésén személyileg nem lehettünk jelen, de lélekben nagyon gyakran és nagyon sokáig időzünk és fogunk időzni sírhalmánál. Nehhéz belenyugodni távoztába. Túl nagy az űr, amit maga után hagyott, mint magyar közéleti ember, egyházi és egyesületi vezérférfiú és őszinte jó barát. Ama ritkaságok közé tartozott ez az utolsó ízéig magyar kálvinista pap, akikből ritkán és csak keveset termel ki az Isten-áldotta magyar föld. És akikre soha olyan égető szükség nem volt, mint éppen nyomorúságok-verte korunkban. ősi magyarságát nem sok ember tudta vagy tudja olyan nemes-egyszerűen s mindkét jellegzetességén tisztán megőrzőén amerikaivá is átoltani. Érdemeit nem kívánjuk itt koszorúba fonni, hiszen a virágozást ravatalától is elhárította, egyet azonban ki kell emelnünk s ez abban van, hogy a magyar és református kérdést nemzetközi viszonylatban ő plántálta be leghatásosabban a világ egyházi fórumai szereplőinek lelkiismeretébe. Eltemettük őt, de el nem feledjük. Az Ur Illésként elvitte magával, tüzes magyar szívének emléke azonban velünk marad. DOBOZY ARTHUR Ennek a rovatnak elsődleges célja, hogy a lehetőség szerint számon tartsa magyar értékeinket és eredményeinket. Ennek során kívánkozik ide a Dobozy Arthur neve. Ez a név előbb, mint a háború előtti magyar- országi zarándoklataink fáradhatatlan és szakszerű intézője vált közöttünk ismeretessé. Amikor pedig a vesztett, — mert most már látjuk, hogy minden vonalon mennyire vesztett — háború után amerikai magyarságunk életre hívta az Amerikai Magyar Segély Akciót, annak élére vezető titkárul őt hívta meg. Alkalmasabbat nem is hívhatott volna. Nyolc esztendős közéleti munkája örökre feledhetetlenné teszi őt ezrek, meg ezreknek szemében. Páratlan agilitása, munkabírása, vitán felüli elfogulatlansága és magyarság-szeretete örök példája marad a közéleti önzetlenségnek. Hivatalos küldetésben előbb az óhazában, majd két ízben is járt a külföldre és segélyre szorult magyarok között s onnan mindig olyan tárgyilagos jelentésekkel tért vissza, amiknek pártatlanságához szó nem férhetett. Most, hogy a Segély Akció megszűntével, — reméljük csak átmenetileg — kivonult közéletünkből, a legkevesebb, amit vele szemben tennünk lehet, feljegyezni érdemeit s számontartani őt legjobb értékeink sorában. Munkája áldott munka volt s az, hogy magyar soraink a menekültek ezreivel szaporodhattak meg, igen tekintélyes részben az ő odaadásának is köszönhető. BALOGH E. ISTVÁN Az Egyesült Államok háborús hadseregében szolgált magyar lelkészek közül legmagasabb rangot, ezredesit, elért Nt. Balogh E. István, február 15,-ével megvált az Amerikai Magyar Szövetségnél viselt ügyvezető titkári állásától. Hét esztendős kitartó és eseményekkel teljes működése a Szövetséget végre, hogy úgy mondjuk, valóban a térképre tette. Mi tudjuk legjobban itt Washingtonban, hogy nincs a szövetségi kormányzatnak olyan szerve, ahol a Szövetséget ne ismernék, és pedig előnyösen ne ismernék. És nincs olyan ajtó, amit Balogh E.
