Fraternity-Testvériség, 1954 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1954-12-01 / 12. szám
8 TESTVÉRISÉG eszeveszettül a hajdú táncot! Élete harc: a törökkel, belső ellenségeivel és harc a szerelemmel! Ha nem a szűk keretű Magyarországon , születik, kalandokkal teli életét bizonyára regényként olvastuk és filmváltozatban szemlélhettük volna. Szerelmi énekeiből megismerjük eszményképeit, a szép asszonyokat és lányokat. Nézzünk be egy-egy verse révén ebbe a női birodalomba. Nemes ősmagyar, főur, várak ura volt ő, aki Bécsben a királyi udvarnál tanulta az illemet. De rá se hederit az illemre, amikor Bécs uccáján meghallja a suhogó viganókat és uccai ismeretséget köt a szép bécsi lányokkal, persze . . . nem a legerényesebb fajtával. A szép bécsi leányt Zsuzsannának hivják, akihez igy énekel: Az Zsuzsánna egy szép német leány, Bécsben lakik, Tifingraal utcáján; Piros rózsa tündőklik orcáján, Szép kiár is tetszik az ajakán, Kit sok vitéz kiván, Szép voltát csudálván: De csak heába szeretik sokan. (Zsuzsánna nénjével, Anna Máriával sétál) Egy társommal midőn én ballagnék, Szerencsére reá jók találók Rá jók nézve ottan felgerjedék, Jó társom is szerelemben essék; Balassa Bálint 1577 előtt Lengyelországban van és Báthory István seregében szolgál Danzig alatt. Cupido itt is szivén találja Bálintot, mert “Egy citerás lengyel leány” cimü versében ily módon nyilatkozik meg érzelme egy újabb Zsuzsánna iránt: Szít tüzet Zsuzsánna szivemben magára, Cupidóval űzet szerelme dolgára, Mert kis szája Szép orcája, Mint pünkösti új rózsa; Fényes haja Nap csillaga, Vagy sár arany sárgája; Vékony derekacskája! Mutat angyali fényt szerelmes szemével, Piros angyali szint szerelmes szivével; Egy hadikalandja folytán Erdélyben fogságba esik és ezen időben irja “Bebek Judit” c. versét Küküllő várában, aki táncával igézte meg a lobbanó költőt. Bátran két szemit mikor kegyesen én reám fordítja, Ottan szivemnek 6 nagy szerelmit magához fölgyutja; Mert csak két szeme az én szivemet felgyűlté két fáklája. “Morghai Kata nevére” irt versének szereplője ismeretlen ezideig. A “Csak Borbáláért” irt ének hősnője valószínűleg kőrösszegi Csáky László családjához tartozó személy. “Christána nevére” irt versének személye sincs felderítve. Luciáról viszont tudjuk, hogy ő volt a szép kapitányné! Bálint ugyanis 1588-ban Érsekújváron had- nagykodik Zamaria Ferdinánd kapitány alatt, de szépséges feleségére szemet vet és mennie kell, aminek ókát ő maga sem tagadja. Coeliában, Wesselényi Ferenc Báthory István lengyel király kamarásának feleségét, született Szarkándi Annát énekli meg a Lengyel- országba bujdosó költő. “Siralmam patakja” soraiban ezek a szép gondolatai Annához: Mely csoda gyötrelem Ez, hogy a szerelem Búmra most malommá lett; Hol, mint gabonáját, Engemet szolgáját Szép Coeliával őrlet; Siralmam patakja, Az kereket hajtja, Kin lisztté létig töret. Támadtakor napnak Mind holdnak, csillagnak Hogy enyiszik világa: Úgy menyek —, szüzeknek, Mint az szép füveknek Vész szépsége virága, Mihent közikben kél Coelia, az kinél Égnek nincs szebb csillaga! A költő igazi múzsája, igazi szerelme Lo- sonczy Anna, a temesvári hősnek leánya volt. Ungnád Kristofné, aki belőle az igazi költői tehetséget kicsiholja. Mig férje él, megismeri udvarlójának csapodár voltát és özvegysége alatt hiába igyekszik a gazdag özvegyet feleségül venni az kiadja útját. Az özvegy a “Julia-versek” hőse. Ő benne látta viharos életének csendesebb révét, vágyakozott tiszta családi élet után, lelki megnyugvást keresett, de már későn. Mikor Ungnád Kristóf meghalt, felcsillant Bálintban a remény, hogy a gazdag özvegy kezét elnyerje. Mert az ő kezén elfolyt minden garas, lába alól kicsúszott minden föld. Anna azonban 1589-ben feleségül megy Forgách Zsigmondhoz, aki később nádorságig viszi. “Losonczy Anna nevére” irt versében egyik helyen igy szól Annához: Óh én két szememnek szerelmes világa! Keserves fejemnek te valál gyámola; Mire hát bánatra Hagyál el engemet ilyen árvaságra? Bálint ő érette, legalább is egy darabig, felejti a bécsi lányokat, a danzigi citerás lányt