Fraternity-Testvériség, 1954 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1954-12-01 / 12. szám

TESTVÉRISÉG 5 AZ ELNÖK ÜZENI... “A NÁLA LETETT KINCSEMET MEG TUDJA ŐRIZNI” Az uj esztendőre indulásnál bizonytalanság, sötétség vesz körül. Mit hoz az uj év? Végig járjuk-é? hogy járjuk meg az utat? kik maradnak el útközben? Mindenki sötétségben jár. Minden szív, minden család, ország. Az egész világ. Ebbe a sötét bizonytalanságba szól Isten: “Aki közzületek sötétségben jár támaszkodjék Istenhez!” Támaszkodjék Istenhez! Hagy ad az Urra a te utadat, bizzál benne! Istennel — reménység, világosság! Istennel — békesség, erő, bizalom, bátorság! Az ujesz- tendőre indulásnál bízzuk magunkat Istenre. Megváltónk a golgotái sötétségben azt mondot­ta: “Atyám! a te kezedbe teszem le az én lel- kemet!” Az öreg Pál apostol hittel tesz bizonyságot: “Én tudom kiben hittem! És meg vagyok győ­ződve arról, hogy ő meg tudja őrizni nála le­tett kincsemet!” Ezt cselekedjük mi is: támaszkodjunk Is­tenhez! Az Atya kezébe tegyük le életünket! Bizzunk benne, tegyük le ő nála a mi kincsün­ket! És mi is örömmel fogjuk tapasztalni, bol­dogan fogjuk hirdetni: “a náU|> letett kincse­met meg tudta őrizni!” Az uj esztendőre indulásnál hittel, bizalom­mal mondjuk: “Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet.” Reád bízom magamat, reád bízom életem testi, lelki kincseit, szeretteimet, javaimat, mindennapi kenyeremet, munkaerő­met, békességemet! Istenre bizom magamat... mit félek?... mondom merészen: Istenem és Atyám lészen! Kezedet megfogom és alázattal kérlek: “Fogjad kezem. Gyenge vagyok, érzem, nél­küled én járni nem tudok. Fogjad kezem! és akkor jó Megváltóm! a félelemre többé nin­csen ok!” “Vigyj hát, vigyj hát, vigyj, mig éj­re nap derül, És ha minden rombadül, benned bizom egyedül!” Benned bizom, mert tudom kinek hittem és meg vagyok győződve arról, hogy te, a nálad letett kincsemet, meg tudod őrizni! A SÖTÉTBEN RAGYOGÓ CSILLAG Pál apostol egyik levelében arra biztatja Krisztus követőit, hogy legyenek “sötétben ra­gyogó csillagok.” Alig van örvendetesebb, boldogitóbb, mint az élet sötétségében ragyogó csillag fényét látni, hivő lélekkel, szerető szív cselekedetével, őszinte testvérsegitéssel találkozni. A sötétségben ragyogó csillag fényét láttuk Akron, Ohioban. Az akroni Első Református Egyház lelkipásztora Ntü Bakay Árpád. Lel­késztársai, hívei, mindenki szeretettel veszi kö­rül, mert a szelídség, jóakarat embere ő. Bakay Árpád beteg lett. Többször operál­ták. Evanston, Illinois városában, ahol az egy­házak világgyülése volt, újra operálták, kórház­ban kezelték. A megpróbáltatás sötétsége bo­rult reá. És ekkor ragyogót fel a csillag. Az Akroni Magyar Hírlapban olvastuk: “Az egy­ház népe külön közgyűlésen határozott úgy, hogy ezévi bazárjával beteg lelkésze, Rév. Ba­kay Árpád, gyógykezelése költségeihez kíván hozzájárulni. Ezért a bazár tiszta jövedelmét néki adja át.” Nem tudom mit eredményezett a bazár. De a cselekedet szépsége átmelegitette szivemet és meleg szeretettel gondolok az akroni Első Egy­ház népére, pásztorára. “Legyetek a sötét éjben ragyogó csillagok.”” “CSODÁT LÁTTAM...” A keleten levő magyar reformátusok elha­tározták, hogy a Reformáció évfordulóján közös istentiszteletet és testvéri találkozót tartanak. Meg is tartották New Yorkban. A közös refor­mációi ünnepségről Daróczy Sándor barátom, Egyesületünk egyik alelnöke, levelében — töb­bek között — a következőket irta: “Október 31-én csodát láttam. Ezer (úgy ahogy irom) magyar református gyűlt össze három államból egy new yorki amerikai temp­lomban pusztán és kizárólag azért, hogy imád­kozzék. Hogy vallást tegyen róla: nem szé- gyelni az Ur Krisztus evangéliumát. Nem volt piknik, nem volt országos ökörsütés és mégis! Kenyerem javát megettem, de még ilyennek Amerika földjén népünk között nem voltam ta­núja. Úgy látszik: jön éve csodáknak. Mikor az ünnepséget tervezték, erősen kétellettem, hogy lesz sikere. Isten megszégyenített és soha olyan jól nem esett a szégyen, mint ebben az esetben...” íme sötét éjben ragyogó csillag. BRIDGEPORT ÜNNEPE Bridgeport, Conn.-ban élénk egyházi és e- gyesületi élet van. Három szép egyházunk mun­kálkodik itt: az Első Egyház, Nagy Emil lelki- pásztor, a Magyar Református Egyház, Böször­ményi István lelkipásztor és a Fairfieldi Egy­ház, Babos Sándor lelkipásztor pásztorolásával. Egyesületünknek négy osztálya van: az 1, 63, 247, 325 számú osztályok 1170 egyesületi csa­ládtaggal. Nagy János, Horváth Kálmán, Fe- renczy Pálné és Ntü Böszörményi István álla­nak az osztályok élén. Bridgeportot sok szál fűzi Egyesületünk­höz. Dr. Kalassay Sándor bridgeporti lelkész

Next

/
Thumbnails
Contents