Fraternity-Testvériség, 1954 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1954-07-01 / 7. szám
6 “MOND: TALÁLKOZUNK-É AZ ATYAI HÁZ ÖLÉN?” TESTV ÉEIS ÉG Boldogító, emlékeket visszavarázsló, évek múltával azokkal találkozni, kikkel együtt töltöttük gyermekkorunkat, együtt jártunk iskolába. Oly édes együtt lenni azokkal, akiket szeretünk. örömöt ad iskolatársakkal, barátokkal, szeretteinkkel találkozni. De legboldogitóbb hazamenni, otthon lenni. A családban, a közös otthonban találkozni szeretteinkkel Ennek a boldogságnak megérzésére nyújt lehetőséget ligonieri Bethlen Otthonunk az által, hogy a Gyermek-Otthon neveltjeit családi találkozóra hívja Ligonierbe, szeptember 5-re, Labor Day előtti vasárnapra, a közös családi otthonba. Ligonieri Gyermek-Otthonunkban, 33 esztendő alatt, több mint 1200 gyermek nyert gondozást. Sokan már családot alapítottak, szülők, otthonuk van. Ezeknek adunk alkalmat szept. 5-én arra, hogy hazajöjjenek, újra találkozhassanak testvéreikkel, azokkal, akikkel együtt nevelkedtek Bethlen Otthonunkban. Szeretettel hívjuk neveltjeinket: jöjjetek haza, szept. 5-én találkozzunk az atyai ház ölén, ligonieri Gyermek Otthonunkban. Jelentkezzetek Rev. J. Kecskeméthy, Bethlen Home, Ligonier, Pa., igazgató urnái. Akik olvassák e sorokat és ismernek valakit, aki otthonunkban nevelkedett, hívják fel figyelmüket a szept. 5-iki találkozóra. Boldogság — hazamenni, otthon lenni! “Mond: találkozunk-é az atyai ház ölén?” Dr. Újlaki Ferenc elnök. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁSOK Igen tisztelt Elnök ur! Megkaptuk gyönyörű vigasztaló levelüket meg a biztosítási járulékot pontosan és olyan gyorsan, amire igazán nem is számítottunk. Áldja meg érte a jóságos Isten a tisztikarral és tagtestvéreinkkel egyetemben. Maradtam testvéri szeretettel: Carsonville, Mich. John Kelley és fia. Igen tisztelt Elnök Ur! Hálás köszönettel vettem kézhez a t. Amerikai Magyar Református Egyesület által férjem halála alkalmával kiutalt 1,000 dollár életbiztosítást és az egyidejűleg küldött gyászomban osztozó, vigasztaló sorait. A jó Isten áldja meg Önöket mind a levélért, mind a gyors segítségért. Mindkettővel megerősítették az Egyesület iránti bizalmamat, mert látom belőllük az Egyesület erkölcsi jellegét és testvéri voltát. ígérem, hogy az Egyesületnek hűséges tagja és hirdetője leszek. Mégegyszer megköszönve szives sorait és a segítséget, mind Elnök Urat, mind az Egyesületet őszinte szeretettel köszöntőm New York City, N. Y. özv. Páll Istvánná ÍGY, tavasszal Dédapám, szegény Székely András, ha lobogó lázzal jött a tavasz, befogta lovát a szekér elé, s kiment a mezőre megnézni az olvadó havat. Be sem várta a kacagó, éledő fényt, napsugarat — szántani kezdte az ősi földet, s ekéje nyomán rög a rögön szántatlanul nem maradt. Reszkető kezéből hullott a mag — óh, ez a kéz már rég halott! — de egy tekintet, az a régi, igy tavasszal, a felhők mögül még rámragyog . . . Kucserik Mária Ady Endre: BÉNI ÉS LENCZI Bénit, a hatesztendős apostolt, boldog láz gyötörte egy éjszakán. Tudta, hogy holnap kinek fog örömet szerezni. Béni már hajnalban ébren volt s Lenczire gondolt, kinek az apja sirásó volt s az Alvégen lakott. Mindig köhögött a Lenczi apja. Köhögött és pálinkát ivott. Verte gyakran Lenczit. És Lenczinek még volt öt testvére. Rongyos, de füttyös, vidám fiú volt Lenczi. Télen kis bocskorban járt, de volt abban rongy elég. És meleg ételt, sőt húst evett tavaly egy toron. Szöknie kellett Béninek, mert ő reá nagyon vigyáztak. Kiosont a kis kerti ajtón s mezős tájakon nekivágott az Alvégnek. Kissé lihegett Béni. Vékony, finom bőre alatt búj ósdit játszott a vér. Kis tüdejét is cibálta a pajkos márciusi levegő. És sok terhet cipelt Béni. Egy nagy, drága jókkal megrakott papirskatulyát. Zsebei is duzzadoztak. Messze-messze fehérlett a Bózsa-halom. Béni ujjongott. Odamennek ők ma hóvirágért Lenczivel. Az Alvég messze van, de Lenczi jött Béni elébe. Mezítláb volt Lenczi s ugrándozott, mint egy bolond mókus. Az apja egy régi, avas kalapjának levágott teteje ékeskedett a fején. Ám fényes kakastoll mellette. Piros-barna, mosdat- lan arca ragyogott Lenczinek. Pedig reggel megverte az apja bizonyosan. Könny-folyókák
