Fraternity-Testvériség, 1953 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1953-01-01 / 1. szám
4 TESTVÉRISÉG Számbavéve most már a jövővel kapcsolatos határozatokat hadd emeljük ki azokból a következőket: a) Tekintettel arra a pontosságra, amit egyesületi kölcsönket igénybevevő egyházközségeink a törlesztések terén a múltban tanúsítottak, a jövőben sem lesz akadálya annak, hogy egyházi kölcsönöket, ahol azoknak kellő biztositékát látjuk, továbbra is folyósithassunk. Ez a régebbi konvenciókon sokat vitatott ügy, Istennek hála, ma már olyan kedvező szint kapott, amely nagy mértékben elősegiti Egyesületünk és az Egyház közötti ko-operációt. b) A jövő üzleti fejlődésének szempontjából a legfontosabb határozat kétségtelenül az volt, mely tudomásul vette, hogy az államok jóváhagyása után a legmodernebb biztosítási tervezet az u. n. “American Man Table” alapján újszerű okmányokat bocsátunk ki anélkül, hogy az eddigi ráták lényegesen emelkednének. Az uj okmányok nagyobb kedvezményei között esetleg ott lesznek a csonkulási segélyek is. Dolgozunk rajta, hogy ezek a kedvezmények csekély pótdijjal a régebbi tagok számára is megszerezhetők legyenek. c) Ugyancsak ezen a vonalon történt a Vezértestület azon jóváhagyott bejelentése is, hogy az eddig csak egyes személyekre kivehető kórházbiztositási okmányokat kiegészítjük egy olyannal, amelyiken a családok minden tagja egy okmányon lesz biztosítható. Ennek kiadási dátuma attól függ, hogy az államoktól mikorra érkezik meg a szükséges jóváhagyás. d) Szabályozta a közgyűlés a következő konvencióra küldhető képviselet ügyét is úgy, hogy minden osztály, amelynek legalább 150 felnőtt tagja van, küldhet egy képviselőt, 400- tól 800 tagig kettőt s 800-on felül legfeljebb három képviselőt. A kisebb osztályok pedig 300—400 tag után küldhetnek majd egy csoportképviselőt. A régi állapottal szemben ez az osztályok képviseletre jogosítását mindössze 25 taggal emelte, azt remélve és várva, hogy a következő négy év alatt remélt gyarapodás alapján az eddigi 125 taggal rendelkező osztályok létszámukat aránylag könnyen emelhetik 25 uj taggal, hogy önálló képviseletüket továbbra is megtarthassák. e) Fontos határozat az is, mely kimondotta, hogy az eddigi maximálisan kivehető $5,000 biztosítással szemben a jövőben $10,000-ig adhatunk életbiztositást 16—40 éves egyéneknek, $5,000-ig 41—50 éveseknek, 51—55 éveseknek pedig $3,000- ig. Ezen felül esetenként balesetbiztositás is adható, ennek összege azonban $5,000-nél magasabb nem lehet. Azt jelenti ez, hogy 16—40 éves egyéneknek egészen $15,000-ig Írhatunk biztosítást, természetesen megfelelő orvosi vizsgálat alapján. Orvosi vizsgálat nélkül legfeljebb $l,000-ra biztosíthatók az uj tagok 35 éves korig bezárólag. f) A következő közgyűlés helyéül Washington, D. C. jelöltetett ki 1956-ra, amely az Egyesület 60. éves jubileumi esztendeje is lesz. g) Szabályozta a közgyűlés a vezértestületi tagság (igazgatók) időtartamát is két terminusra, vagyis nyolc esztendőre. E szerint a vezértestület bizottsági tagjai a jövőben egyhuzamban legfeljebb 8 évet szolgálhatnak. h) A közgyűlés lelkesedéssel szavazta meg továbbra is az Amerikai Magyar Szövetség anyagi és erkölcsi támogatását, kimondván azt, hogy a Szövetség munkáját szükségesnek, fontosnak és nélkülözhetetlennek tartja. Példát kívánt adni közgyűlésünk a többi magyar testületeknek is hasonló határozatok hozatalára. i) Ugyancsak példamutató határozat volt az is, mely a clevelandi magyar Kultur Kertben felállítandó Ady szobor költségeire $3,000-t szavazott meg. Ady Endre az újkor legkiválóbb költője, akit magyarságán kívül hozzánk a közös hit szálai is fűznek. j) A multbani eredményes munkásságot elismerendő s a jövőre újabb biztatást nyújtandó, a közgyűlés a tagszerzési jutalékot 1953 januártól kezdődőleg ezer dolláronként $2.40-el emelte, az ügykezelők szokásos havi költséglevonására pedig az eddigi 10 cent helyett okmányonként 12 centet engedélyezett. k) Kimondotta a közgyűlés azt is, hogy teljes időt dolgozó tisztviselői, hivatalnokai és hivatásos szervezői számára nyugdíjintézetet létesít s ennek alaptőkéjéhez évi $7,000-al járul hozzá. Ezeken kívül az ötnapos közgyűlés természetesen még számos olyan határozatot is hozott, melyek a közigazgatás belső rendjére vonatkoznak, a fentiek azonban magukban is elegendő bizonyságot szolgáltatnak arra, hogy az 1953. esztendőt nem alaptalanul neveztük el “Uj tervek esztendejé”-nek. Valóban uj tervekkel s megújult lelkesedéssel megyünk az újabb négy esztendő elé, amitől azt reméljük, hogy a hatvanéves jubileumi dátumhoz elérkezve megint csak olyan jelentéseket tudunk majd adni, amelyek további fejlődésről adhatnak számot. Most, amikor magyar fajtánk milliói odaát a Duna-Tisza partjain egy istentelen és embertelen elnyomatás átkát nyögik s amikor magyarok százezrei bolyonganak és tétováznak hazájukból kiszorultan uj hazát keresve, magyarok százezrei bolyonganak és tétováznak szabad Amerika földjén élő szabad magyarok és reformátusok számára felfokozott kötelesség is, hogy intézményeit erősítve adja ragyogó bizonyságát élniakarásának, építő szándékának s ténylegesen alkotó képességének. Mi, amerikai magyarok vagyunk az a törzs, mely ezeket az erőket birtokolja. Fel kell tehát használnunk azokat, hogy hivatásunkat méltóképen betölt- hessük. Borshy Kerekes György.
