Fraternity-Testvériség, 1953 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1953-02-01 / 2. szám
8 TESTVÉRISÉG UJ HAZÁNK A — HAZÁNK MAGYAR ÉLETÜNKNEK egy, — csak EGY az útja: Washington György lelke s Kossuth Lajos múltja. Ne legyen hát lelkünk hazug, mázolt, talmi; sem nyilas, sem vörös bolsi forradalmi. Legyen magyar lelkünk; benne yankee szellem s együtt küzdjünk minden részeg “izmus” ellen. Uj hazánk: a hazánk; bár a volt is drága s megoszlik szivünknek szent érzésvilága. De ne fussunk mégsem álomképek után: polgári hűségűnk Uncle Samé csupán. Uncle Sam honához köt mostmár az éltünk és ha úgy kivánja: rendelkezzék vélünk! (Szegedy László hetikrónikájából) ★ ★ ★ AZ UJ ELNÖK IMÁJA A beiktatás legmeghatóbb és legmeglepőbb jelenete kétségtelenül Eisenhower elnök imája volt, amellyel beszédét bevezette. Méltóan illeszkedett az a hires “In God we trust” amerikai jelmondathoz. Az imával kapcsolatban a washingtoni Times Herald napilap vezércikket irt, melyben megemliti, hogy az “Amerikai Szabadgondolkodók” nevű atheista szervezet kifogásolta az imát, mint “nem kivánatos, közönséges és méltóságot nélkülöző” teljesitményt. Ez a kritika persze nagyon távol áll az amerikai nép felfogásától, akik mély áhítattal hallgatták az elnök őszinte hitvallását s ha lehet, még jobban megszerették érte. A lap felveti az ötletet, bogy jó lenne egy olyan elnöki imát szerkeszteni, amelyből nem hiányoznának az Eisenhoweréből kimaradt dogmatikus imakellékek, vagyis a dicsőítés, hálaadás és bünbevallás. Egy ilyen mintát is közöl a lap, sőt fel is szólítja olvasóit, papokat és világiakat egyaránt, hogy fogalmazványaikat juttassák el hozzá. Nem kétséges, hogy lesz elég próbálkozó. Sőt talán akad magyar is, aki megpróbálkozik vele. Nagy dicsőség lenne, ha az Egyesült Államok elnökei ezután magyar lélekből fakadt imádsággal foglalnák el a jelen világ legnagyobb emberi méltóságát. ★ ★ ★ HORTHY KÖNYVET IRT Az emigrációban élő volt magyar kormányzónak most jelent meg, egyelőre a német könyvpiacon “Egy élet Magyarországért” cimü könyve. A jelenleg 84 éves államférfi munkájáról Gaston Coblentz küldötte az első tudósítást a New York Herald Tribune-nek, amely azt január 11-én “Horthy recipe: a Habsburg revival” címen közölte. A tudósításban többek között a következőket írja: “Arra az előre meg nem mondható napra, amikor a kommunista Oroszországot visszaüzik határai közé, Horthy admirálisnak van egy receptje azon nemzeti konglomeráció számára, amely Tyrol és Bukovina, továbbá a Bánát és Sudetenland (Csehország) között él. Ez a recept pedig a Habsburg birodalom újraélesztése. Ez uj és hatalmas Közép-Európai birodalom, élén a Habsburg trónörökössel, széles önkormányzaton épülne fel svájci vagy más föderációs állam mintájára.” Az öreg kormányzó szerint tehát a jövendő reménysége: Ottó. Ezzel az érzelgős nosztalgiával nem igen érdemes vitatkozni. Csupán azt nem értjük, hogy pár héttel ezelőtt ugyanaz a Horthy nyilatkoztatta ki, hogy “időszerűtlen kérdések felvetése veszélyezteti az emigráció egységét.” Most már azt hinné, hogy ez a kérdés “időszerű”? Mi nem hisszük. ★ ★ ★ BILLY GRAHAM ÉS Dr. SOOS Az első Amerika leghíresebb evangélistája, a másik egy uj amerikás református lelkipásztor, aki jelenleg a Montreat-i, N. C. presbiteriánus kollégiumban tanít s aki szavahihető tanuk százainak bizonysága szerint — a nyugateurópai emigrációban szinte emberfeletti energiával segített felekezeti különbség nélkül mindenütt, ahol a segítésre szükség volt. A két név, Grahamé és Soosé, közös szereplések révén kerül itt egymás mellé. Az első még a múlt év januárjában volt, Montreatban, ahol Soos volt az ünnepi szónok s beszéde végeztével Graham mondott megható imát Magyarországért. A második alkalom a déli Presbiteriánus egyház 2500 résztvevővel tartott nyári Biblia-konferenciája volt, ahol az utolsó négy napon a reggeli első előadásokat ugyancsak Dr. Soos tartotta “The Church behind the Iron Curtain” címen, mig az esti előadásokat Graham látta el, minden alkalommal megemlékezve a reggeliekről s imáiba foglalva a szenvedő magyar népet. Dr. Soos, úgy látszik, múltjához méltóan, most is az első sorokban s a legjobb helyeken dolgozik az annyira fontos jobb megértés érdekében Egyházáért s a nemzetért, amely annyi meg nem értés átkát szenvedte a múltban s a legnagyobb terrort szenvedi a jelenben. ★ ★ ★ RÉGIEK ÉS ÚJAK A múlt évben tartott közgyűlésünk, tisztéhez képest, megválasztotta Egyesületünk uj vezértestületét is. A régi tisztikar teljes egészében helyén maradt, vezértestületünk bizottsági tagjai közül azonban a választásnál kimaradt három régi tag s helyükbe három uj került. Visszaállította a gyűlés a két alelnöki állást, aminek egyikét Nt. Papp Károly toledói lelkésszel töltötte be. Az újjáalakított vezértestület első évi gyűlése március 23.-án kezdődik a Kossuth Házban, ahol az előző gyakorlatnak megfelelően résztvesznek még a régi tagok is. Ekkor veszünk búcsút Ft. Dr. Vincze Károlytól, Nt. Daróczy Sándortól és Pozsgay Imrétől, akik egy vagy több terminuson keresztül végeztek nagyon értékes munkát Egyesületünk igazgatásában. Ugyancsak ezen a közös gyűlésen fognak első Ízben megjelenni az ujonan választott Nt. Béky Zoltán (Trenton, N. J.), id. Perczel Imre (Toledo, Ohio) és Veszprémi Géza (Detroit, Mich.) bizottsági tagok. Amikor a régiektől e hasábokon szeretettel elbúcsúzunk, ugyanakkor testvérileg köszöntjük az uj tagokat s reméljük azt, hogy harmonikus együttműködésünk jó gyümölcsöt, újabb tekintélyes eredményeket fog teremni Egyesületünk életében. Isten velük, Isten hozta őket! ★ ★ ★ LAP JUBILEUM Január egy szombat estéjén a philadelphiai magyarság jubileumi estélyt rendezett abból az alkalomból, hogy a telep hetilapja, a “Függetlenség - Independence” harmincadik évfolyamába lépett. A jubileumi tulten- gések közepette ebben semmi különösebb emlitésreméltó nem lenne, ha az ünnepély a szokványos s — valljuk be — nem egyszer nivótlan keretek közt folyt volna le. De nem igy történt. Az ügyes rendező bizottság olyan értékes műsort állított össze, mely méltán vonzotta a reméltet kétszeresen meghaladó közönséget. A jubiláló Dr. Aczél Aurél szerkesztő meg lehetett elégedve azzal a tisztességtétellel, amiben olvasóközönsége részesítette.
