Fraternity-Testvériség, 1953 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1953-08-01 / 8. szám

8 TESTVÉRISÉG FIÓK ALBERT A lap más helyén is van megemlékezés róla. Ide is kívánkozik azonban neve, ahol a mi különleges amerikai magyar értékeinket próbáljuk nyilvántartani. Egészen egyedi jelensége volt ő itteni s különösebben magyar református közéletünknek. Sem előtte, sem vele egyi- dőben nem volt hozzá hasonló s utána is aligha lesz. Olyan családi örökséggel származott át, amely mestersé­gének, a nyomtatott betűnek, szerelmesévé tette. Halálos szerelem volt. Ez ölte meg. Mindig mosolyogva ütö- gette, pergette le gépén az ólombetűket. Gyönyörködött bennük, mint művész a zongorája hangjaiban. Semmi­ért a világon el nem cserélte volna. Soha senki magyar­nak amerikai nyomdájából annyi csinos folyóirat, szép könyv nem került ki, mint az övéből. Munkája és csa­ládja szeretett körén kívül semmi más pihenője, szóra­kozása nem volt. Egyesületünk tagsága, ha valaha vala­kit, úgy őt bizonyára nem érdemtelenül tüntette ki al­elnöki újra meg újraválasztásával. Nagyon becsültük s nagyon sajnáljuk lehullását. Sokkal lettünk keveseb­ben nélküle. FÜLÖP ILONA Ö is elment. Csöndesen, ahogyan élt s váratlanul, ahogyan pár évtizeddel ezelőtt föltűnt sajtónkban. Sza­badkáról került át fiatal lány korában, telve magas iro­dalmi ambíciókkal. Az irodalom közelharcai után egy darabig az újságírás lett a kenyere, aztán Hollywoodba ment újraéledt ambíciókkal. Ennek terméke lett a “Ta­vaszi eső” című filmje, ami Európát is bejárta. Aztán sokáig nem találkoztunk a nevével. A filmiparral alku­dott meg s annak lett szorgalmas munkásé. Egy idő óta megint a “Szabadság” hasábjain jelentek meg nem nagy igényű, de mindig őszinte és üde írásai, amik ki­egyensúlyozott lélekre mutattak. Ama kevesek közé tar­tozott, akik tudtak nagyképűség nélküli egyszerűséggel írni egyszerű amerikai magyarok számára. És ez nem könnyű mesterség. Sokáig kell tanúlni s szenvedni is miatta. Ö mindkettőt vállalta becsülettel. Ezért volt sok olvasója. Évszázados jubileumát ünneplő szabad saj­tónk történelmében előkelő hely illeti meg Fülöp Ilonát. ZILAHY LAJOS “The Dukay’s” után a Prentice-Hall, Inc. kiadqsában “The Angry Angel” címen méreteiben is hatalmas re­génnyel jelentkezett újra Zilahy az amerikai könyv­piacon. Ez a regény folytatása a magyarúl “Ararát” cí­men megjelent Dukay grófi család történetének, be­ágyazva a kor mozgalmaiba s magyar tragédiájába. Jel­lemzésére talán a “megrázó” jelző a legalkalmasabb. Úgy koncepciójában, mint tisztúltabb felfogásában, sze­rintünk, értékesebb az első könyvnél. Különösen a ma­gyar olvasó számára. Tárgyilagosságban sem hagy any- nyi kívánnivalót, mint az első kötet s ha az amerikai piacon talán nincs is olyan sikere, mint az első könyv­nek volt, az nem a regény hibája, hanem az átlagos amerikai olvasóé, akinek számára a tárgyalt problémák sokkal komplikáltabbak annál semhogy mindvégig érde­kesek és könnyen élvezhetők lehetnének. Még csak a fordításról kell megjegyeznünk, hogy kitűnő teljesít­mény, mely az eredeti magyar stílus átültetésében a le­hető legjobbat adja. SZEKFÜ GYULA A vesztes háború után elvörösödött magyar kormány moszkvai követének “Forradalom után” című, Buda­pesten megjelent könyve került mostanában szemünk elé. Kíváncsian vettük kézbe s rágtuk magunkat keresz­tül rajta. Nem sok élvezetet találtunk benne, mardandó értéket még kevésbé. A Horthy korszak ünnepelt ma­gyar történelem tudósától többet és jobbat várhatott volna az a nemzet, mely őt tenyerén hordozta. De nem is a hálátlanság első sorban az, ami szemére vethető, hanem az a rövidlátás, amellyel az eltipró moszkovita megszállást egészen természetes, sőt általánosságban megérdemelt következménynek állítja be. Itt-ott brilli- ánsan hatómegállapításait olyan logikátlanságok köve­tik, melyek az egyéni opportunizmusnak már nem is csak a gyanúját, de bizonyosságát keltik. A visszafelé prófétálásnak pedig valóságos iskolapéldája Szekfűnek ez a könyve. Arra azonban jó, hogy fiatal történészek megtanulják belőle: hogyan nem szabad történlmet írni. Az ilyen könyvért csak Moszkvától lehet jó minősítést kapni. Szekfű, nyilván, ezt akarta vele. ÚJABB "ISTEN HOZOTT!" Legutóbbi bejelentésünk óta, mely a New Brunswicki Kossuth Ferenc Egylet hozzánk történt csatlakozásával foglalkozott, újabb két helyi egylet hasonló lépéséről ad­hatunk hírt. Az egyik a New Jersey Egyletek Szövet­ségének első számú New Brunswicki, a másik a Passaici 18. számú osztálya, amelyeknek tagonkénti átvétele e so­rok írásakor folyamatban van. Mindkettőnek megadtuk azt a lehető legelőnyösebb feltételt, amit tagságuk átla­gos életkorának figyelembevételével megadhattunk anél­kül, hogy saját régi tagságunk okmányainak biztonságát veszélyeztetnénk. Mert hiszen az ilyen csatlakozásoknál, ha azok korrekt testvériségi alapon történnek, csak ez a két szempont lehet irányadó, nem pedig a kockáza­tok következményeivel nem törődő “high pressure” tag­szerzési láz. A két csatlakozott egylet tagsága, számba- véve saját helyzetét, megértette ezt s amidőn mi ezen a helyen is örömmel köszöntjük őket tagjaink sorában, hisszük, sőt tudjuk, hogy lépésük megbánására soha okuk nem lesz. Isten hozta őket! KOSZTA MÁRTON ESETE Mire e sorok az olvasó elé kerülnek már el is hagyta a sajtót a “Hungarica Americana” című kiadvány soro­zatunk második kötete, a “Koszta Márton esete”, mely­nek szerzője Sziklay Andor, volt amerikai magyar hír­lapíró, aki jelenleg a State Department hivatalnoka. Koszta Márton tudvalevőleg az a magyar 48.-as honvéd­tiszt volt, aki miatt 1853-ban az Egyesült Államok majdnem háborúba keveredett az akkor még hatalmas Ausztriával. A hiteles adatokkal alátámasztott s törté­nelmi szempontból nagyon értékes magyar nyelvű kiad­vány mindvégig lebilincselő olvasmány is, melyben is­meretei bővítésén kívül sok élvezetet fog találni az ol­vasó. Megjelentetését az esemény érdekességén kívül az is aktuálissá teszi, hogy épen a századik évfordulón s olyan korban történik, amikor a világ tele van a me­nekültek problémáival. Érdemes a könyvön keresztül visszaemlékezni arra, hogy a fiatal Egyesült Államok már egy évszázaddal ezelőtt is hogyan vette pártfogásá­ba az egyszerű magyar menekültet s hogyan mentette ki a zsarnokság karmaiból. A könyv, csak Egyesüle­tünk központi hivatalán keresztül szerezhető meg 50 cent beküldése ellenében.

Next

/
Thumbnails
Contents