Fraternity-Testvériség, 1952 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1952-05-01 / 5. szám

MOST SZÁZ ÉVE 1852 JUNIUS New englandi útját befejezve, Buffalo, N. Y. és Niagara Falls érintésével Kossuth 1852. junius elsején útban volt New York felé, ahonnét rövid időn belül vissza akart térni Európába. Junius 4-én Syracuse város­ban beszélt, amelyben azt hangoztatta, hogy Oroszország célja Európa teljes uralma, a szláv népek egyesítése által. Az angolszász világ kötelessége, hogy elállja az útját en­nek a hódító szándéknak, még pedig nem­csak Európában, hanem Ázsiában is. (Ko­rea!) Az Egyesült Államok azzal, hogy bi­rodalmát a Csendes óceánig terjesztette ki, beleütközött az orosz nagyravágyás és gyű­lölet körébe. Vagy az Egyesült Államoknak, vagy Oroszországnak el kell buknia! Uticában jun. 9-én beszélt Kossuth, em­lékeztetve az amerikai népet, hogy ha nem olyan régen a görög nép függetlenségi har­cában Angliától, Franciaországtól, sőt Orosz­országtól kapott segítséget és szabadságát ki is vívta, még pedig Törökország terüle­tének megcsonkítása által, Magyarország jogosan várhatott ugyanilyen segítséget a művelt világtól, az Egyesült Államokkal együtt, annál is inkább, mert csak azt akarta megtartani, ami az övé volt eddig is. Sajnos, mindenki magára hagyta a magyar népet! Az amerikai néphez jun. 21-én beszélt utoljára a nagy száműzött. Ezt a népgyűlést a Broadway Tabernacle-ban tartott, New Yorkban s ez volt az egyetlen alkalom, amelynek bevételét Kossuth a saját családja felsegítésére szánta, amint ezt előre meg is hirdette. Ezt az utolsó beszédet “The future of nations” címmel külön füzetben is kiad­ták. Ebben a beszédben Kossuth a maga ke­resztyéni meggyőződésének adott kifejezést, hangoztatva, hogy az emberiség számára boldog jövőt csakis Krisztus tanításának hűséges követése biztosíthat. De sajnos, még most nincs egyetlen valóban keresztyén nemzet sem a földön. Soha még eddig, egyetlen nemzet sem fogadta el Krisztus törvényét, mint olyat, amely fölötte áll min­den ember-alkotta törvénynek. Hitvallás volt és van elég, de az igazi vallás másik oldalát, az erkölcsi oldalt egyik nemzet sem gyakorolja olyan mértékben, hogy keresz­tyén nemzetnek mondhatná magát. A hit és vallás lelke, igazi lényege: a szeretet. Melyik nemzet az, amelynek erre a magas­latra kellene felemelkednie, ha nem az ame­rikai? Még egyszer beszélt Kossuth Ameriká­ban, hogy azután örökre elhallgasson. Jun. 23-án a new yorki németekhez szólott, né­metül, ugyancsak a Broadway Tabernacle hatalmas termében. Kossuth kifejezte, hogy útja végére ér­kezett. Hét hónap alatt sokat tanult, de tud­ja, hogy sok mindent el is kell felejtenie. Mivel a német nép akkori széttördelt álla­potában szintén a szabadságjogokért küz­dött, Kossuth remélte, hogy ebben a küz­delemben a német nép és a magyar meg fogja találni egymást. Kinyújtja a magyar nép testvéri kezét a német nép felé, amely szintén nem szabad s amely épen ezért va­lamikor áldozata lehet az orosz nagyratö­résnek. Amíg a német nép urai az oroszok lakájai maradnak, addig Oroszország min­dig a siker reményében dobhatja kardját a mérlegbe a világszabadság ellen. Európa békéjét nem lehet egy erős Németország nélkül biztosítani, ahoz azonban, hogy erőssé legyen, előbb szabaddá kell lennie a német népnek. Ennek az utolsó Kossuth beszédnek po­litikai visszhangja is lett, mert a németek gyűlés határozataképen kimondták, hogy mivel a Whig párt ellene van annak, hogy az Egyesült Államok beleszóljon Európa jö­vőjének kialakulásába, és mivel a demok­rata párt legalább annyit megtesz, hogy programmjában nem ellenzi ezt a beleszó­lást (elnökválasztási év volt), a németek a demokrata párt jelöltjét segítenek megvá­lasztani. Két nap múlva már megy is jelentés Bécsbe, Kossuth befolyásának csökkenését hangoztatva, ami távozása után rövidesen teljesen megszűnik. Az osztrák konzul bizo­nyosra vette, hogy az ittmaradó magyarok elfordulnak Kossuthtól. Egyesek máris azért folyamodtak, hogy engedjék meg nekik a Magyarországba való visszatérést. Ezek kö­zött van Bárdy Rudolf is, Kossuth egyik állítólagos legnagyobb híve, aki nemrégen könyvet is adott ki arról, hogy a bécsi kormány hogyan akarta meggyilkoltatni Kossuthtot. Junius utolsó napjaiban Kossuth igen le­hangoló levelet kap egy Dr. Howe nevű bos­toni lakostól, aki Whittiernek, a költőnek volt jó barátja. Több száz kérőlevelére, a- melyben a magyar ügy támogatását sür­gette, csak négy választ kapott és pénz ezek közül is csak egyben volt. Vasváry Ödön

Next

/
Thumbnails
Contents