Fraternity-Testvériség, 1952 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1952-03-01 / 3. szám
2 TESTVÉRISÉG MOST SZÁZ ZVE 1852 ÁPRILIS r Aprilis elsején hagyta el Kossuth és környezete New Orleanst, a legdélebbre eső amerikai nagyvárost. Kossuthot lehangolta a déliek hideg, majdnem ellenséges hangulatú közönye, amin egyébként nem csodálkozhatott az emberi jogok bajnoka: a dél makacsul ragaszkodott a rabszolgaság intézményéhez, amelyet pedig már Anglia is vagy negyven esztendővel ezelőtt hivatalosan megszüntetett. Vonatra ültek, New York végcéllal, amelyről azonban hamarosan gőzhajóra szállva, a Pontchartrain tavon és Mississippi állam legdélibb részén áthaladva, az alabamai Mobile városban állapodtak meg. Itt, mivel a város nem hivta meg, Kossuth nem akart kiszállni. A város néne azonban megtudván, hogy ott van, kényszeri- tette a városi tanácsot a meghívásra, ami meg is történt. Másnap, április 3-án Kossuth egy nagy teremben hatalmas tömeg előtt beszédet mondott, amelyet igen nagy tetszéssel fogadtak. Alabama egvik szenátora, Clemens, nyilt ellensége volt Kossuthnak, akire beszédében a kormányzó célzott is, meggyőződve róla, hogy a déli népnek inkább a vezetői voltak ellenfelei. Innen hajón mentek tovább az ugvancsak alabamai Montgomery felé. A haió hosszas fütyülésekkel hozta tudtára a népnek, hogy nagy embert hoz, úgy hogy nagy tömeg fogadta őket. Április 6-án Kossuth pár száz főnyi ember előtt mondott beszédet, amelyet hidegen hallgattak végig. A feljegyzések szerint eddig ez volt a leghidegebb alkalom, amelyen Kossuth részt- vett. Vonaton tovább indulva, Atlantába értek, de nem állottak meg, valamint Augus- tában sem. Április 9-én a south carolinai Charlestonban szintén teljes részvétlenség várta őket. Kossuth itt nem is beszélt. 26 óra múlva tovább indultak. Kossuth nem tudta, amint hogy akkor nem tudta senki sem, hogy Charleston egyik utcája alatt pihennek annak a Kovács Mihály magyar ezredesnek csontja, aki 1779-ben az amerikai függetlenségért adta életét. Ennek a ténynek ismerete lényegesen gazdagította volna Kossuth amúgy is gazdag és remekbeszabott beszédeit. Újra hajóra ültek, hogy a north caroliiiiiiiiimivrmiiiimnniiiiuniiiwiiiuinfiiiiiniiiiiiiiii'iiiiiiiiiiiiiiimiiiiiininiiini j I nai Wilmingtonba menjenek, ahová április j 10-én, vasárnap értek. Kossuth azonnal tern- j plomba ment, aminthogy naplóvezetője sze- j rint amerikai tartózkodása alatt egyetlen j vasárnapot sem mulasztott el, hogy tern- j plomba ne menjen. Déli útja végén Kossuth április 13-án j érkezett vissza Washingtonba, ahol ez alka- ] lommal is csöndben, feltűnés nélkül foglalta j el szállását. Ez alkalommal tett tisztességet { az amerikai nemzet legnagyobb fiának, Washington Györgynek, annak mount ver- noni egyszerű sirjánál, amelyről egy cédrus- ! ágat vitt magával emlékül. Közben a Kossuthtól elmaradt magyarok New Yorkban uj pártfogót kaptak egy Mary Day nevű amerikai hölgy személyében, aki kieszközölte, hogy a North Reformed Church tanácstermét a magyarok istentiszteleti célra használhassák és magára vállalta egy időre Ács Gedeon menekült lelkész fizetését is. 1852 március 14-én folyt le az első magyar istentisztelet Amerika földjén. A kísérlet azonban természetesen nem sokáig tarthatott az amúgy is kevés magyar szétszóródása miatt. Kossuth egy hetet töltött Washingtonban, meglehetős csöndben. Április 20-án Trentonban állott meg, majd Jersey Cityben, 24-én pedig Newarkon töltötte a napot. Ezekben a városokban szívesen és lelkesedéssel fogadták, úgyhogy a déli ut lehangoló eredménytelenségét ellensúlyozni tudták, amit még sokkal fokozottabban tett meg a New England államok népe. New Yorkban nem állott meg Kossuth, hanem tovább ment északnak és Stamford, Bridgeport és New Haven connecticuti városok érintésével a massachusettsi Spring- fieldre ért, ahol meg is állapodott, bár számos más környékbeli városban is beszélt. Április 27-én ért Bostonba, ahol másnap az állami törvényhozás előtt jelent meg, klasz- szikus beszéddel. A bostoni fogadtatás melegségében és szívélyességben vetekedett a new yorkival. Amit a nép és a hivatalos körök meg tudtak tenni a fogadtatás külsőségeinek emelésében is, azt mind megtették. Összesen húsz napot töltött Kossuth ezen a környéken, állandó munka és ünnepelte- tés közepette. A new englandi látogatás kőrútjának egyik legszebb fejezete volt. Vasváry Ödön f iTTmmnnmmnimiiimnimniiimminminTiiTinnuj.mmiMninjmltiunulmniimiunMTimmiMniiinrnnnTim.ltT.t,....^
