Fraternity-Testvériség, 1952 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1952-12-01 / 12. szám

18 TESTVÉRISÉG THE FOLLOWING NEWS ITEM caught our eyes: “In London while participating in a television round­table discussion on rent controls, Oxford teacher A.J.P. Taylor got so angry that he turned his back on the , cameras, refused to utter a word for the rest of the program.” Evidently Brother Taylor doesn’t like op­posing opinions. We suspected this for some time and this is why we didn’t dare to refute his assertions about Kossuth, which he wrote in his “learned” book: “The Habsburg Monarchy” 1809-1918 (London, 1948). This is how this easily irritable savant wrote about Kossuth on pages 51-52. “Kossuth was a journalist, with nothing to lose by violent courses. He was a “convert” to Magyarism, of Slovak origin, with a Slovak mother who could never speak Magyar; his Slav background gave him a cocksureness alien to the Hungarian caution and sense of reality. A Slav without land, he wished to be ac­cepted as a Hungarian gentleman, and his great stroke was to insist that Magyar nationalism, not the owner­ship of land, was the true dividing line... Where Széchényi learned Whiggism, Kossuth learned national­ism, and he captured the gentry by assuring them that they, and not the towns were the heart of the Magyar nation. The background country squire hatine all foreign ways and living in a dream world of medieval law, learned to his delight that his worst prejudices were praiseworthy and that he preserved Hungary. He became the popular hero of Hungary and in a time of radicalism throughout Europe, tho he had nothing in common with the serious, conscientious radicalism of his contemporaries; he was rather the first dictator to rise to power by prostituting idealism to the service of national passion.” Enough to make your blood boil? Well, then go and try to fight lies and calumnies of this sort, and you will find out how difficult and in most cases simply impossible it is for a Magyar to raise the voice of truth and decency! |B.-------------------------------------------------------------S at KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK a bevándorlással és honosilással kapcsolatban KÉRDÉS: A háború befejezése után fivérem kény­telen volt elmenekülni Magyarországról a kommunisták üldözése elől. Most Párizsban van, Franciaország fővá­rosában és szeretne az Egyesült Államokba vándorolni. Az ottani amerikai konzul azt mondta neki, hogy mint D. P. (Hontalan személy) vizumot kaphat, de erre vár­nia kell. Igaz-e az, hogy fivérem még mindig kaphat D. P. vizumot? Úgy hallottam, hogy a DP törvény alap­ján már nem adnak ki vizumot 1951. december 31. óta. FELELET: A Displaced Persons Act legtöbb ren­delkezése tényleg hatályát vesztette december 31.-én. Az úgynevezett “out of zone refugees ’ azonban 1954. junius 30.-ig kaphatnak vizumot. Az Ön fivére, úgy látszik, ehez a csoporthoz tartozik. Ilyenek: az olyan európai születésű személyek, akik 1939. szeptember 1. és 1949. január 1. között valamely európai országba léptek, — de nem Németországba, Ausztriába, vagy Olaszországba — és akik, a második világháború kö­vetkeztében, üldöztetésnek voltak kitéve, születési he­lyüknek, nemzetiségüknek, vagy lakóhelyüknek megfe­lelő helyeken, fajuk, vallásuk, vagy politikai állásfog­lalásuk miatt — és végül jelenlegi tartózkodási helyü­kön nem sikerült kielégítően elhelyezkedniük. Bátyja kivándorlásának és jelenlegi sorsának isme­retében, Ön is megállapíthatja, vájjon az “out of zone” refugeek csoportjához tartozik-e? Ha igen, akkor még 1954. junius 30.-ig kaphat amerikai vizumot. A törvény szerint, a bevándorlási kvóta nemkedvezményes részé­nek 50%-át ilyen menekülteknek tartják fenn. Ez a kvótahányad azonban kimerültéiben van — nem úgy mint a Németország, Ausztria és Olaszországból been­gedett DP-k esetében volt. Az amerikai konzul a kilá­tásokról pontos felvilágositást adhat. KÉRDÉS: Barátom az Egyesült Államokba szeretne vándorolni. Azt mondták neki, hogy az, akinek föld­birtoka van Amerikában, kvótán kívül jöhet be. Sze­retne tehát néhány száz acre földet vásárolni, hogy ez elősegítse a bevándorlásban. Mielőtt azonban ezt meg­tenné, engem kért meg, hogy állapítsam meg, vájjon ez a felvilágosítás helyes-e? FELELET: Jól tették, hogy hozzánk fordultak. A földbirtok tulajdonjoga nem ad semmiféle előjogot a bevándorláshoz, az Egyesült Államok törvényei szerint. A földbirtokos épenolyan rendes kvóta alá esik, mint bárki más. KÉRDÉS: Huszonegyéves vagyok és hat hónappal ezelőtt érkeztem Amerikába; már folyamodtam az első polgárpapirért. Hogy áll az ügyem a katonasággal kap­csolatban? Azt mondták nekem, hogy nem kell soro­zásra jelentkeznem, mert még nincs első papirom. Má­sok viszont azt állítják, hogy megérkezésem után azon­nal kellett volna jelentkeznem. FELELET: Azonnal kellett volna jelentkeznie. Az 1948. sorozó törvény (Selective Service Act of 1948), amelyet 1951-ben módosítottak, előírja, hogy minden 18%-26 éves idegen, akit az Egyesült Államokba ál­landó tartózkodásra beengedtek, katonai szolgálatra és gyakorlatra köteles. Ugyanez áll az ilyenkoru idegenre akkor is, ha nem engedték be állandó tartózkodásra, de mégis több mint egy éve van már az országban. Az olyan fiatalemberek azonban, akik látogatóban, vagy ta­nulmányi utón vannak itt, sőt azok is, akik törvény­telenül surrantak be, felmentésüket kérhetik e kötele­zettség alól. Ha azonban e jogukkal élnek, soha többé nem válhatnak amerikai polgárokká. Azt ajánljuk tehát, hogy azonnal jelentkezzék a legközelebbi sorozó bizott­ságnál (Selective Service Board), amelynek címét a telefonkönyvben is megtalálhatja, vagy a rendőrtől meg­kérdezheti. A sorozó bizottság bővebb felvilágosítással szolgálhat és valószínű, hogy elnézik elkésett jelent­kezését.

Next

/
Thumbnails
Contents