Fraternity-Testvériség, 1952 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1952-12-01 / 12. szám

12 TESTVÉRISÉG KARÁCSONY I. Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének. Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek. Minden ember Szeretettel Borul földre imádkozni, Az én kedves kis falumba A Messiás Boldogságot szokott hozni. A templomba Hosszú sorba Indulnak el ifjak, vének. Az én kedves kis falumban Hálát adnak A magasság Istenének. Mintha itt lenn A nagy Isten Szent kegyelme súgna, szállna, Az én kedves kis falumban Minden szívben Csak szeretet lakik mára. II. Bántja lelkem a nagy város Durva zaja, De jó volna ünnepelni Odahaza. De jó volna tiszta szívből — Úgy mint régen — Fohászkodni, De jó volna megnyugodni. De jó volna mindent, mindent Elfeledni, De jó volna játszadozó Gyermek lenni. Igaz hittel, gyermek szívvel A világgal Kibékülni, Szeretetben üdvözülni. III. Ha ez a szép rege Igaz hitté válna, Oh, de nagy boldogság Szállna a világra. Ez a gyarló ember, Ember lenne újra, Talizmánja lenne A szomorú útra. Golgotha nem volna Ez a földi élet, Egy erő hatná át A nagy mindenséget, Nem volna más vallás, Nem volna csak ennyi: Imádni az Istent És egymást szeretni... Karácsonyi rege Ha valóra válna, Igazi boldogság Szállna a világra. Debrecen, 1899 Ady Endre AZ ELSŐ ADY SZOBOR Egyesületünk 1952. évi közgyűlése, mint ismeretes, határozatot hozott, mely szerint lehetőleg az 1953. év folyamán emlékművet állít a jelen kor legnagyobb magyar költőjének, a Szilágyságból származott Ady Endrének, a clevelandi Magyar Kultur Kertben. A lel­kes egyhangúsággal hozott határozat végrehajtása már folyamatban van s amikor a szobor felállításával kap­csolatos összes részletek tisztázódtak, Egyesületünk a szobor tervére nyilvános pályázatot fog hirdetni s annak nyertesét bízza majd meg az első amerikai Ady emlék­mű elkészítésével. Az eddigi tervek szerint a pálya­nyertes szobor 1953. Decoration Day-n lenne felállí­tandó megfelelő országos ünnepség keretében. Nincs kétségünk afelől, hogy a jelenleg Amerikában élő neves magyar szobrász művészek nemes versenyre kelve vesz­nek majd részt a kiírandó pályázatban, hogy olyan al­kotás hirdethesse Ady Emlékét, amely méltó a nagy magyar géniuszhoz. Hogy pedig a költőt minél közelebb hozzuk olvasóink szivéhez, mostantól kezdve minden számunkban hozni fogjuk egy-két jellegzetes versét és pedig időrendi sorban legelső megjelent kötetétől a leg­utolsóig, vagyis a már 1918-ban elkövetkezett halála után megjelent könyvéig. A most közölt “Karácsony” cimü verse legelső ifjúkori kötetéből a “Versek” címen, Debrecenben, 1899-ben megjelent könyvéből való. Ady akkor joghallgató volt a Kollégiumban s állandó belső munkatársa az azóta megszűnt “Debrecen” cimü füg­getlenségi párti napilapnak. A ma már nagy értéket képviselő és nagy ritkaságnak számitó első kötet ezzel az ajánlással jelent meg: “Édesanyámnak, hálám, tisz­teletem és szeretetem jeléül.” Úgy véljük a legjobb szolgálatot tesszük épen az első kötet kedves karácsonyi tárgyú versének közlésével. SEGÉLY-BÉLYEGEK November hónap folyamán az idén is kiküldöttük tagjainkhoz az Amerikai Magyar Segélyakció kará­csonyi bélyegeit a szokásos kéréssel. A bélyeg most az amerikai és magyar zászló közé illesztetten a szabad­ság fáklyáját ábrázolja, amint fényt sugároz a nemzeti szimbólumokra, kifejezve a jövőbeli reménységet, ami­kor majd az egyéni és nemzeti szabadság áldott nap­sütése alatt élhet a nehéz próbák alá vetett egész ma­gyarság is. Az ábrázolat alatt, mely Raskó Aurél ihle­tett munkája, a hires amerikai jelmondat: “In God we trust” olvasható, jelzésére annak a minden atom­bombánál erősebb hatalomnak, a hitnek, amely egyedül képes a jelen világ arculatának jobbra derítésére. A Segélyakció immár hetedik éve adja ki karácsonyi bé­lyegeit, hogy az azok révén befolyó adományokból se­gíteni tudja az óhaza és az idegenbe sodródott szór­ványok balsorsverte magyarságát. A vasfüggönyön túlra ma már a segítésnek alig vannak lehetőségei. Követ­kezetesen vágja el annak útját a bitorló moszkovita kormány embertelensége. Még mindig ezrével vannak azonban olyanok, akik előtt a létszám betelte vagy testi alkalmatlanságuk miatt nem nyílhatott meg az Európából való kivándorlás útja. Ezeken az ottrekedte- ken segíteni célja az akciónak s azokon, akik ezernyi halálos veszedelemtől fenyegetve bár, de állandóan szök- dösnek a drótsövényes határon keresztül s minden kezdeti támasz nélkül állanak a szabad világban. Mi

Next

/
Thumbnails
Contents