Fraternity-Testvériség, 1952 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1952-09-01 / 9. szám

TESTWHSEE

OFFICIAL ORGAN OF THE HUNGARIAN REFORHED FEDERATION OF AMERICA

Published Monthly

Főszerkesztő - Editor in Chief: FRANCIS ÚJLAKI, D. D. Felelős szerkesztő - Managing Editor GEORGE E. K. BORSHY

Subscription $2.00 a year Előfizetés évi $2.00

Megjelenik havonta

Társszerkesztők - Associate Editors: EMERY KIRÁLY

and

EDMUND VASVÁRY

“Reentered as second-class matter May 1st, 1940, at the Post Office at Pittsburgh, Pa., under the _______Act of August 24, 1912. Original entry as second-class matter authorized August 10, 1946’’_______

VOLUME XXX. KOSSUTH CENTEN NARIUM SEPTEMBER, 1952

MINDENKI KÖTELESSÉGE

Ezeken a hasábokon nem igen szoktunk politikával foglalkozni. Még kevésbbé az úgynevezett pártpolitikával. Magyarságunkat és azon belül egyesületi tagságunkat elég érettnek tartjuk arra, hogy meggyőződésének megfelelőleg saját maga válassza ki azt a pártot s a pártban azt a személyt, akit legalkalmasabbnak tart bizonyos politikai tisztségek vagy hivatalok betöltésére. Sohasem volt s jelenleg sincs szándékunkban senkit sehová “szállítani”. Ahogyan személyileg meg van a magunk meggyőződése, amivel szemben tiszteletet igénylünk, ugyanúgy tiszteletben tartjuk mindenki másét, föltéve, hogy az nem olyan, amely ellenkezésben áll a teremtő Istenben való hitünkkel, befogadó hazánk alkotmányával, annak tételes törvényeivel vagy megszentelt hagyományaival. Célzunk ezzel a mondattal az utóbbi időkben elburjánzott fehér, fekete, barna, zöld vagy vörös színekbe öltöztetett diktatórikus törekvésekre s a titkon fúró vagy hangosan romboló “pártok”-ra. Ezeknek híveivel szemben nem tarthatjuk magunkra kötelezőnek a tisztességes meggyőződésnek kijáró tiszteletet, sőt elismerést sem. E felől kétséget nem hagyunk.

Ezeknek előre bocsátásával e helyen csupán egy olyan kötelességre kívánjuk irányítani a figyelmet, amely egyformán vonatkozik mindnyájunkra, akik tiszta meggyőződésből, minden lelki kényszer nélkül, teljes jogú polgárai lettünk új hazánknak. A polgárság fölvételével ugyanis nem csak értékes jogok birtokába jutottunk, hanem kötelességeket is vettünk magunkra. Ez a kötelességek egyike pedig abban áll, hogy tevőlegesen kell résztvennünk hazánk kormányzásában addig a mértékig legalább, mely legelemibb jogaink gyakorlását illeti. Mindnyájan tudjuk ugyan, hogy ebben a hazában, gazdasági helyzetére és nemre való tekintet nélkül minden nagykorú polgár szavazati joggal rendelkezik, nem mindenki látszik azonban tudni azt, hogy ezt a jogát csak akkor érdemli meg igazán,

ha azt gyakorolja is. Vagyis ha minden alkalommal szavazva bizonyságot szolgáltat érdemes polgári mivoltáról. Tréfásan mondani szokták, hogy minden gyülekezet megkapja azt a papot, akit megérdemel. Ebben a tréfában van elegendő igazság-mag ahoz, hogy értelmét politikai vonalra téve át azt mondhassuk: minden ország olyan kormányt kap, aminőt megérdemel. A jó vagy rósz kormányzat tehát a polgárok összességének minőségét fejezi ki. Függvénye a polgárok szavazati urnáinál kifejezett akaratnak és meggyőződésnek. Minden esetre áll ez a szabad országokra, áll tehát kétségtelenül a mi befogadó hazánkra.

Mire ezek a sorok az olvasó elé kerülnek, javában áll a választási kampón, melynek befejezése- képen hazánk új elnököt, új kormányt kap a következő négy esztendőre. Igaz ugyan, hogy az Egyesült Államok elnöke a kormányzás jogának nem kizárólagos birtokosa, mert hiszen a kongresz- szus az a tényező, amelyet a teljes jog és teljes felelősség illet, a dolgok természetéből folyólag azonban mérhetetlen fontosságú az elnök személyének helyes megválasztása is. A hagyományos két párt igyekezett két olyan legmegfelelőbb jelöltet állítani, akiknek személyén keresztül a legjobban véli szolgálni országunk és polgárságunk érdekeit. A szavazó polgárságon múlik aztán, hogy a jelöltek közül kiben bízik inkább s melyik párt legyen az, amely irányító hatalomra jut. A választási harc meglehetősen szenvedélyes. Ami fölött a polgárságnak most döntenie kell: végső elemzésben az a kérdés, hogy uralmon hagyja-e azt a pártot, a demokratát, amely az utóbbi húsz esztendőben kormányozott vagy pedig hatalomra segítse a másik pártot, a republikánust, amelytől esetleg jobb kormányzatot remél? A helyes döntés mérhetetlen fontosságú nem csak erre az országra és annak minden polgárára, de az egész világ jövendő életére. A döntésben résztvenni polgári kötelesség. A